Elektromos koncepcióautó. Lehet találgatni, mit jelent ez a kifejezés. A megfejtésre a Sony adja meg a magyarázatot.

Olyan fejlesztésbe kezdtek ugyanis, amelynek célja, - egyelőre legalábbis -  nem egy új autó piaci felvonultatása, hanem annak „illusztrálása” milyen tulajdonságokkal, képességekkel bírhat a jövő autója. Ha úgy tetszik, ez egy bizarr provokáció a szórakoztató elektronika gyártásában erős Sony cég részéről, ugyanakkor komolyan figyelemre méltó technikai történés, amit az autógyáraknak látókörükben kell tartaniuk, hiszen meglepő mobilizációs törekvésekről, koncepciózus újításokról van szó. Az a szemléletváltás érhető tetten a háttérben, amely elősegítheti, megreformálhatja az autógyárak fejlesztési elképzeléseinek, módjainak újra gondolását.

Nem újkeletűen szembesülnek az autógyárak ezzel a kihívással, hiszen a Szilícium völgyben, Palo Altában található, az elektromos meghajtású autók gyártására alapított amerikai Tesla vállalat prognosztizálta, hogy elkerülhetetlen feladat lesz a hagyományos autógyárak számára az elektromobilitás törekvéseit magukévá tenni, a közlekedés új korszakát, gyártástechnológiai hátterét mind gyorsabban napirendre tűzni. A Tesla régóta sürgeti a váltást, elhintették a köztudatban a változtatás elkerülhetetlenségét, azt azonban senki sem gondolta, milyen gyorsan bebizonyosodik a cég prognózisa. Mármint az a felvetés, hogy egy mai autó sokkal inkább kerekekre szerelt számítógép, mintsem számítógépet is tartalmazó autó.

És ez a teória olyan gyártók piacra lépését is eredményezheti, akiktől korábban távol állt az autógyártás. Márpedig, ahogyan a Sony példája mutatja, meglehet hogy ez fog bekövetkezni. Mit demonstrál a Sony? A CES 2020 kiállításon, Las Vegasban leplezte le a Vision-S elnevezésű elektromos koncepcióautóját. Miközben a legtöbb autógyártó a SUV (utcai terepjáró) kategóriában jelenik meg első elektromos modelljével, addig a Sony azért is szembe megy a trendekkel, hiszen a Vision-S egy szedán (két- és négyajtós zárt kocsiszekrényű személygépkocsik általános elnevezése, bár szinte kivétel nélkül négy ajtósok a limuzinok).

Milyen „paraméterekkel” bír a Vision-S? Nem egyszerűen autó, egyéb képességeit is felvonultatja, például az autó belsejében és külsején 33 különféle érzékelőt helyeztek el. A jármű műszerfalán végigvezető képernyő hasonló, mint a Honda e, vagy  méginkább a Byton Mbyte megoldása. Az utasok számára az első ülések fejtámláiban is képernyőket helyeztek el. A kocsi állandó online kapcsolatot is kínál, és 360 fokos audiórendszerrel rendelkezik. Az is elhangzott a kiállításon, hogy a japán gyártó egy újonnan kifejlesztett elektromos autó platformmal is bír, amelyet a hírek szerint a Magna autóipari beszállító tervez. A Sony gondol a többi járműtípusra is, ugyanis a padlólemezre például a SUV is építhető. A Sony vezérigazgatója, Kenichiro Yoshida hangsúlyozta: a mobilitás jövőjét, és az ahhoz való hozzájárulásukat demonstrálja ez a prototípus. Azt homály fedi, hogy a Sony szeretné-e sorozatgyártásba vinni a bemutatott autót, vagy megmarad a koncepcióautó szinten a Vision-S modell.

fotók: sony.net

A napelemes rendszerekkel kapcsolatban az ügyfelek részéről az egyik legnagyobb aggodalmat a viharok jelentette veszélyek okozzák. Ez egyfelől érthető is, mivel a napelemek és a kábelek közvetlenül ki vannak téve a környezeti hatásoknak. 

MILYEN ERŐK VESZÉLYEZTETIK A NAPELEMEKET?

Az időjárási körülmények között a legnagyobb veszélyt a napelemekre és a kábelekre a nagy erejű széllökések, a villámlások és a jégeső jelenti. Szerencsésnek mondható, hogy utóbbi légköri esemény csak igen extrém esetekben fordul elő olyan méretben, hogy az komoly károkat okozhasson a panelekben. A modern napelemek már olyan edzett üvegborítással vannak ellátva, hogy az általánosan előforduló, kisebb szemcseméretű jégnek (1-1,5 cm) könnyedén ellenállnak. Extrém, több centimétert meghaladó jégeső esetén, viszont már minden valószínűséggel nem csak a panelek, hanem a teljes tetőszerkezet komoly károkat szenved el.  Egy-egy vihar alkalmával adott területen több száz, de akár több ezer villámcsapás is bekövetkezhet. Ezért minden épület, de a napelemes rendszerrel szerelt épületek esetében kiemelten fontos, hogy megfelelő villámvédelemmel rendelkezzen. Mint tudjuk a villámhárítók azt a célt szolgálják, hogy villámcsapás esetén ne elektromos berendezéseink szenvedjék el a hirtelen áramütést, hanem az a földbe kerüljön elvezetésre. Erre a védelemre pedig a napelemeknek is szüksége van.

Egyre gyakoribb jelenségnek számítanak Magyarországon is a heves szélviharok, melyek alap esetben is komoly károkat tudnak okozni a tetőszerkezetekben, a napelemmel szerelt tetőknél pedig fokozott veszélyforrást is jelentenek. A rizikófaktort az jelenti, hogy a napelempanelek és a tetőszerkezet közötti minimális térben bele tudnak kapni a heves szelek. Ilyenkor a napelemek vitorlaként viselkednek, mert a rögzítés által felfogják a szelet. A tehetetlenség miatt a szerkezet rögzítései idővel elgyengülhetnek, ezért ezek ellenőrzése időnként szükségessé válhat. Extrém széllökések viszont bármikor előfordulhatnak, ami a szerkezet megbontásával, elborulásával, vagy a kábelek elnyíródásával járhat.

HOGYAN LEHET MEGELŐZNI A KÁRESEMÉNYEKET?

A megelőzésnél az elsődleges szempont, hogy a napelempanelek megfelelően kerüljenek rögzítésre a tetőszerkezethez vagy a talajhoz. A ferde tetős telepítések esetén a tetőspecifikus kampók, rögzítő- és kötőelemek segítik elő, hogy a napelemek stabilan, egybeolvadva az épülettel kerüljenek felhelyezésre. A lapos tetők esetében a napelemek szintén egy kialakított tartószerkezethez kerülnek rögzítésre, viszont ezt a szerkezetet is szükséges valamilyen úton-módon a tetőhöz fixálni. Ennek pedig több változata is létezik. A legjobb megoldást a lehorganyzott tartórendszer jelenti. Ekkor az épület tetőszerkezetéhez közvetlenül kerül rögzítésre a napelemes tartószerkezet. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy nem kívánatos a tető megbolygatása, akkor lesúlyozott tartórendszer kerül létrehozásra. Ebben az esetben a szerkezet kialakításáért felelős szakemberek határozzák meg pontos számítások alapján, hogy mennyi és mekkora betonelemre van szükség ahhoz, hogy a napelemes rendszer stabil maradjon.

Szabadtéri rendszerek esetén szintén fontos szempont a megfelelő rögzítési pontok előkészítése. Ennél a típusnál a leggyakrabban használt változatot a cölöpözött, a lehorganyzott és a talajcsavaros megoldások jelentik. Ezek mindegyike megfelelően odaszögezi a szerkezetet a talajhoz, így nem kell tartanunk annak felborulásától. Bár nem kifejezetten megelőző tevékenység, viszont komoly költségektől kímélhetjük meg magunkat, ha háztartásunk lakásbiztosítását a napelemekre is kiterjesztjük, vagy külön biztosítást kötünk rá. Ezzel a káresemény bekövetkezésekor be tudjuk magunkat biztosítani, hogy ne önerőből kelljen megfinanszírozni a rendszer javítását, vagy ismételt beszerzését.

A megfelelő alkatrészek megválasztása mellett fontos még, hogy olyan vállalkozó végezze el a telepítést, aki széleskörű tudással és tapasztalattal rendelkezik. Több esetben is előfordulhat még biztosítás ellenére is, hogy a biztosító nem fizet a károsultnak, mert bizonyíthatóvá válik, hogy az esemény bekövetkeztekor nem volt viharos erejű a szél, és a kár szerelési vagy anyaghibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy a pontatlan kivitelezés nagyban növeli rendszer sérülékenységét, ezért az minőségi kivitelezésnek prioritást kell élveznie. Az extrém időjárásért éppen a klímaváltozás tehető felelőssé, ami ellen leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha energiaszükségletünket megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerrel biztosítjuk.

Szerencsére ma már Magyarországon is egyre jobban terjed a környezettudatosság és a megújuló energiák felhasználása iránti kereslet. A lakosság körében leginkább terjedő megoldások a napenergia hasznosítását szolgáló technológiák. A témában azonban sok új, eddig ismeretlen fogalommal találkozhatnak az érdeklődők. Ilyen téma például az, hogy napkollektort vagy napelemet válasszunk? Mi a különbség közöttük? Ebben a cikkben bemutatjuk a két technológiát röviden. A kettő közötti különbségeket előnyeiken és hátrányaikon keresztül érzékeltetjük.

Napkollektor fogalma

A két technológia közül az egyszerűbb működési elvűnek a napkollektor tekinthető. A rendszer lényege, hogy a kültéri egységben folyadék kering, amely lehet víz, vagy fagyálló tulajdonságokkal rendelkező folyadék. A kültéri egység magába gyűjti a napenergiát azáltal, hogy a benne található folyadék felmelegszik. Ezt a folyadékot a felmelegítést követően egy úgynevezett puffer tartályban tárolják. Ez többnyire kiválóan szigetelt falakkal rendelkezik, így a meleg víz hőmérsékletét is tovább képes tárolni. Ebből a tartályból szükség esetén a melegvíz bármikor felhasználható mosogatáshoz, tisztálkodáshoz, de akár fűtéshez is alkalmazható, így nem csak maga a víz, hanem a begyűjtött hő is kihasználhatóvá válik. A napkollektoroknak több típusa van, és bár működési elvükben nem különböznek egymástól, megvalósításukban eltérnek. Manapság a két legelterjedtebb a vákuumcsöves, valamint a sík kollektor.

Síkcsöves napkollektor

Európában ez a típus a leggyakrabban előforduló, főleg a mediterrán területeken. Ennek a típusnak jellegzetessége az úgynevezett szelektív rétegből származó kékes szín, amelyről messziről felismerhető, hogy napkollektorról van szó. A panelt egy speciális 3-4 milliméter vastag üveg fedi. Kialakítása egyszerűnek mondható és emiatt aránylag hosszú élettartammal is rendelkezik. Az alacsony hőmérsékletet, vagyis a téli időszakot kivéve megfelelő hatásfokkal működtethető.

Vákuumcsöves napkollektor

Ez a típus már megjelenésével is különleges és felismerhető, hiszen a háztetőkön elhelyezett kékes üvegcsövek sorából álló panel bárki figyelmét felkelthetik. Ezek a csövek valójában dupla rétegűek és a két réteg között mesterséges vákuum található, melynek köszönhetően nincs hőveszteség. Ezáltal ez a típus a téli időszakban is kiválóan üzemeltethetőek.

Napelem fogalma

A napelem a napkollektorhoz viszonyítva egy jelentősen eltérő rendszer. Míg a napkollektor „csak” hőenergiát tárol, addig a napelem a Nap fényenergiáját alakítja át (egyen)árammá, amit ezután képes tárolni és szükség esetén tovább alakítja váltóárammá is, hogy eszközeinket árammal láthassuk el. Természetesen a napelemeket is több típusra oszthatjuk, ezek az amorf szilíciumos, monokristályos- illetve polikristályos szilíciumot tartalmazó napelemek.

Amorf szilícium napelem

A napelemek közül ez tekinthető a leggyengébb hatásfokú, de legnagyobb felületigényű technológiának. Ennek következtében olcsóbb a kiépítése és fenntartása, szórt fényben jobban működik, emellett pedig a hőmérsékletre is kevésbé érzékeny.

Polikristályos napelem

Ennek a típusnak a hatásfoka közepesnek mondható, de kifejezetten hosszú élettartammal rendelkezik. Az amorf szilíciumnál jobb hatásfok a polikristályos cellák gyártási technológiájából következik. Több energia felvételére képes.

Monokristályos napelem

A monokristályos típusok a jelenlegi legnagyobb hatásfokkal (15-20%) rendelkező napelem típusok, melyeknek az élettartama is kimagasló, akár 30 év is lehet. Optimális hatásfokát közvetlen napfénnyel képes elérni, de szórt fénynél sem számolhatunk jelentős hatásveszteséggel. A három napelemfajta közös jellemzője, hogy szilícium-tartalmuk miatt érzékenyek a felfogott napsugarakra, ezért a túlzott napsugárzás ronthatja celláik működési teljesítményét.

Napkollektor vagy napelem? Mik a különbségek?

A hatásfokot tekintve a napkollektorok általában 70-90 százalékban hasznosítják a napsugárzást, míg a napelemeknél ez az arány mindössze 10-20 százalék. Vagyis a napkollektorok nagyobb arányban tudják hasznosítani a Nap hőjét, mint a napelemek a napfény energiáját. Emiatt a napelem paneljeiből alapvetően többre van szükség, mint napkollektorból, azonban az energiatárolásban a napelemes rendszerek jobban teljesítenek.

Mechanizmus

A hőenergia és az elektromos energia jellemzői közti különbségekből adódóan a két technológia működési mechanizmusa eltérő: a napkollektor rendszer a hőenergiát kevesebb ideig tudja tárolni, mint a napelemes rendszerek az elektromos energiát. Ez azt jelenti, hogy míg a meleg vizet csupán pár napig lehet tárolni, addig az átalakított áramot akár hosszú hónapokig is a speciális akkumulátorokban.

Napelem vagy napkollektor helyigény szempontjából

Bár a napkollektor paneljei nagyobbak, mint a napelemek részei, a nagyobb szükséges (napelem)panel mennyiség miatt nem feltétlenül egyértelmű, hogy melyik típusnak nagyobb a kültéri helyigénye.
Beltéri egységek esetén, az elektromos áramot fejlesztő napelem rendszer számára elegendő pár vezeték, valamint egy utazótáska méretű tárolóegység. Ezzel szemben a kollektor rendszernek egy – térfogattól függően akár – több száz literes tartály is szükséges, emellett a vízelosztáshoz a lakóegységen belül a csővezetékeket is át kell alakítani.

Napelem és napkollektor engedélyek

A napkollektorokat bárki, előzetes engedélyeztetés nélkül telepítheti otthonába, a napelemek telepítését azonban egyeztetni kell az energia-szolgáltatóval. Szerencsére manapság már a napelemet forgalmazó vagy telepítő cégek maguk elvégzik az engedélyeztetési folyamatokat, így a vevőnek nem kell ezzel foglalkoznia ezzel a témával.

Már hazai viszonylatban is olyan méreteket ölt a napenergia hasznosítás, hogy érdemes róla statisztikai kimutatásokat és jövőbe tekintő diagnózisokat készíteni. Mindez pedig azt is előrejelezni, hogy a napelemes rendszereknek igen is van jövője, sőt mi több az elkövetkezendő években, évtizedekben mindenképpen döntő szerepet fog betölteni a villamosenergia termelésben.

STATISZTIKÁK, EREDMÉNYEK A HAZAI NAPELEMES PIACON

A KSH adatai alapján jól nyomon követhető, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztás miként is alakult az elmúlt közel három évtizedben. Könnyedén megállapítható, hogy a 90-es évek óta a lakossági és ipari villamosenergia-szükséglet 30%-kal növekedett az elmúlt 28 évben. A megnövekedett szükségletet pedig hosszú időn át (az atomenergia mellett) döntő részben fosszilis energiahordozók feldolgozásával állították el, ami nagyban hozzájárul a magyarországi ökológiai lábnyom növeléséhez.

A Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által készített legfrissebb statisztika alapján Magyarországon jelenleg 1.144 MW beépített napelemes termelőkapacitás működik. Ennek a számottevő mennyiségnek pedig nagyjából 38 %-a (kb. 388 MW) háztartási méretű kiserőműként (HMKE) termeli nap, mint nap az energiát. A HMKE-k számát tekintve már több mint 50 000 napelemes rendszerrel szerelt háztetőről beszélhetünk. A dinamikus növekedést jelzi előre azt is, hogy ennek a mennyiségnek valamivel több, mint ötöde  a a tavalyi évben. Ezekből az 50 kW alatti termelési kapacitású, kisfeszültségen csatlakozó napelemes rendszerekből csak tavaly 10 700-at telepítettek. A 2019-es pontos számokra még várni kell, de a piac dinamikája alapján meglepetés volna, ha a bővülés idén nem haladná meg az újabb 10 ezernél is több hálózatra kapcsolást.

MIT HOZ A JÖVŐ?

2019-re vonatkozóan még nincsenek pontos adatok, de a megjelent KKV-s pályázati lehetőségek és az MFB0-ás lakossági lehetőségek miatt várhatóan a 2018-as év mutatója is túlszárnyalásra kerül, ami a hálózatra kapcsolt rendszerek számát illeti. Magyarországon körülbelül 2,7 millió db ingatlan található, melyeknek közel fele alkalmas arra, hogy befogadjon egy napelemes rendszert. Ezeknek mégis a töredékén található jelenleg valamilyen fotovoltaikus szerkezet, így kijelenthető, hogy lakossági körökben, a KKV szektorban, a multik között és az állami intézményrendszerben még több tízezer potenciális ügyfél leledzik. Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk a lakosság számára vidéken még nyitott az MFB0-ás hitelkonstrukció, illetve egy másik cikkünkben éppen a KKV-k figyelmét hívtuk fel a pályázati lehetőségekre. Ezek okán, illetve a hazai és Uniós jövőbemutató zéró emissziós és a megújuló energiatermelést támogató politikai célkitűzések mentén biztosan állítható, hogy a napelemes piac további növekedés előtt áll.

A mai felgyorsult világunkban szinte köldökzsinóron lógunk az okoseszközeinken, hiszen hozzászoktunk ahhoz, hogy általuk az információk bármikor, bárhol elérhetőek számunkra. Igen ám, de mi történik akkor, ha a városban sétálva merülőben a telefonunk vagy éppen a mobilnetünk? Erre nyújtanak zöld megoldást a Kuube magyar okospadok. Már egyre több város törekszik arra, hogy olyan köztéri megoldásokat alkalmazzon, amelyek megkönnyítik az ott lakók életét. Erre a különböző technológiai újítások illetve megújuló energiaforrások egyre több lehetőséget biztosítanak. Az okospadok túlmutatnak az utcabútori funkción és a városi környezet részeként ötvözik a modernitást a fenntarthatósággal.

Mi is ez?

A Kuube 100%-ban magyar tervezésű és fejlesztésű, kültéri, napelemes bútor, amely saját wifi szolgáltatással és okoseszköz töltési lehetőséggel bír.

Jelenleg két paddal találkozhatnak a járókelők:

• A kisebbik, 4 személyes KuubeNANO-val, amely 2 USB és 2 vezetéknélküli töltővel rendelkezik. Napfény nélkül, teljes sötétségben 6 napig működik.
• A nagyobb méretű, fedett Kuube+ 8 személyes és közel 2 hétig működik töltés nélkül. USB és vezetéknélküli töltőből itt is 2-2 darab áll rendelkezésre.

Számos szenzor található mindkét padban, melyekkel nyomon lehet követni a pad működését, és a felhasználóknak is hasznos adatokat tud szolgáltatni például a hőmérsékletről vagy a légszennyezettség mértékéről.

Miben más a Kuube?

“Fontosnak tartottuk, hogy minél több ponton bevonjuk a hazai szakembereket, ezért szinte kizárólag magyar alkatrészekből építkezünk. A váz, a fedőüveg, a napelem és a töltésvezérlő elektronika is hazai gyártású. Laikus számára talán a letisztultabb dizájn és a minőségibb anyagok felhasználása tűnhet fel elsőre a többi, hasonló napelemes paddal összehasonlítva. Fontos kiemelni, hogy ezeken túl nagyon sok energiát fordítottunk a megfelelő hőelvezetésre is. Emellett az időtállóságra is gondoltunk, ezért minden termékünk 100%-ban alumíniumból készül.” – mondta Mátray Gábor, a pad tervezője.

Kiknek ajánlják?

A tervezéskor a designt és a funkciót is szem előtt tartották, így a két különböző méret lehetővé teszi, hogy az eltérő felhasználási helyek és módok szerint válasszuk meg, hogy melyik pad a legmegfelelőbb az adott környezetbe.  A napenergiával töltött akkumulátorok miatt a Kuube okospadok teljesen mobilak, gyakorlatilag bárhol elhelyezhetőek. Így olyan helyekre is kitelepíthetőek (pl. parkerdők), ahol valamilyen oknál fogva nem elérhetőek vagy problémás a közmű szolgáltatások kiépítése. Elsődleges célcsoportot leginkább az önkormányzatok, intézmények és nagyobb közösségi terek alkotják. A beépített funkciók illetve az eddigi tapasztalatok alapján a padok önmagukban is közösségszervező szerepet töltenek be.

Kik dolgoznak a háttérben?

“Egy budapesti design stúdió vagyunk, akik főként grafikával és webes felületekkel foglalkoznak. Mellékszálként viszont mindig voltak egyéb kivitelezési projektjeink is, amikkel megbíztak minket az ügyfeleink. Ilyen sideprojekt volt egy korábbi napelemes könyvszekrény is. A mai klímaválság idején fontosnak tartjuk, hogy az élet legtöbb területén törekedjünk a fenntarthatóságra, ezért is indultunk el a napenergia felhasználás irányába.” – mondta Gallai Máté, a Kuube ügyvezetője. Ebből nőtte ki magát a Kuube, amelynek első tervein még öt évvel ezelőtt kezdtek el dolgozni a szabadidejükben. Ezek még teljesen más designnal és felépítéssel rendelkeztek, mint a mostani padok. A KuubeNANO-n és Kuube+-on körülbelül 2-3 éve dolgoznak, főállásban.

képek: kuube.hu

A pályázat elnyerése egyszerű, az igénylést követően elég befizetni a 10% önerőt és várni a profi szakembereket, akik felszerelik a napelemet. Számokban mérve körülbelül 100.000 forintból telepíttethetünk saját napelemes rendszert. Ezt követően már csak azt kell megszokni, hogy nincs többé villanyszámla. A rendszer ugyanis garantáltan lenullázza a villanyszámlát egy egész életre. Az összeget, amit eddig a szolgáltatóknak fizettünk – nem egyszer aránytalanul magas áron – most bármikre elkölthetjük. Sőt, a háztartás energiaigényétől függően arra is nagy az esély, hogy a részlet kevesebbre jön ki, mint a villanyszámla. Az MFB támogatás hallatlanul jó megoldás, ha szeretnénk pénzt spórolni. Járulékos jó, hogy egy napelemes rendszer egycsapásra megnöveli az ingatlan értékét, nem beszélve arról, hogy csökkenti ökológiai lábnyomunkat. A nagyszámú igénylés miatt a közép-magyarországi régió számára elérhető alprogram csaknem 12,5 milliárd forintos kerete már betelt, annak ellenére, hogy korábban a kormány döntése értelmében megemelte a keretösszeget az MFB. A többi régióban igényelhető alprogram esetében is folyamatosan érkeznek az igénylések, itt összesen 105 milliárd forint áll rendelkezésre a magánszemélyek és a társasházak, lakószövetkezetek számára – közölte az MFB. 

Korábbi híreink között már érintőlegesen többször szót ejtettünk arról, hogy a háztartási méretű kiserőműveknek két alapvető válfaja van: a hálózatra kapcsolt és a szigetüzemű.

Szigetüzemű napelemes rendszerek

A hálózatra kötött rendszerekről már több szó esett, hisz ezek számítanak az elterjedtebb típusnak, ugyanakkor bizonyos esetekben csak a szigetüzemű rendszer a járható út. Ebben a cikkben mutatjuk be ez utóbbi fajtának az előnyeit, hátrányait és tipikus megjelenéseit.

MIKOR VAN SZÜKSÉG SZIGETÜZEMŰ RENDSZERRE

A szigetüzemű napelemes rendszereknek olyan esetekben van létjogosultsága, ahol: nem biztosított a villamos hálózatra való csatlakozási lehetőség, az átlagos fogyasztás mértékéhez képest túlságosan bonyolult volna a hálózatra való rákötés, szükséges, hogy bizonyos fogyasztók áramellátása folyamatosan biztosított legyen. Az első megjelölt esetre kitűnő példát jelentenek az elzárt tanyák, gazdasági épületek, ahol a szolgáltatók és a tulajdonosok számára nem megtérülő, egyenesen drága beruházás 1-1 épület hálózatra való rácsatlakozása.

A SZIGETÜZEMŰ RENDSZEREK FELÉPÍTÉSE

A szigetüzemű és a hálózatra kapcsolt rendszerek között az egyik legalapvetőbb különbség, hogy a napelemek által megtermelt energiát akkumulátorokban tároljuk, vagyis az nem kerül betáplálásra a szolgáltató felé. Az akkumulátorok töltését és kisütését egy töltésvezérlő szabályozza, ami a kisfeszültségű fogyasztók áramellátását is képes biztosítani. Ezzel meg tudjuk takarítani az előállított áram 230 V váltakozó árammá alakítását, majd annak visszatranszformálását, és az ezzel járó veszteségeket. A hagyományos napaelemes rendszerekhez hasonlóan itt is egy inverterrel tudjuk lehetővé tenni, hogy a napelemek által megtermelt egyenáramot váltakozó árammá alakítsuk, amivel már a legtöbb háztartási fogyasztó is működtethető.

Szigetüzemű rendszer telepítése és a rendszer méretének meghatározásakor célszerű összeírni a fogyasztókat, azok energiaszükségletét és üzemeltetési időszakait. Ezt követően mérlegelni szükséges, hogy milyen berendezéseket kívánunk állandó jelleggel üzemeltetni, illetve melyek tudják nélkülözni időnként az áramellátást. A szigetüzemű napelemes rendszert érdemes ezért a lehető legnagyobb teljesítményűre méretezni. Ahogy a hálózatra kapcsolt típusnál úgy ennél is nélkülözhetetlen, hogy szakemberek mérjék fel és állapítsák meg mekkora kapacitásra is van szükség.

SZIGETÜZEMŰ NAPELEMES RENDSZEREK ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI

A szigetüzemű rendszereknek több előnye és hátránya is van. Korábban már említésre került, és egyértelmű pozitívumként említhető, hogy ezek a típusú rendszerek lehetővé teszik olyan elzárt területeken is az energiatermelést és -használatot, ami más módon nem valósítható meg. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a hálózatra kapcsolat fotovoltaikus háztartásokkal szemben csak annyi energiát lehet felhasználni, amennyit a rendszer megtermel. Az akkumulátorok pedig külön odafigyelést igényelnek, ugyanis a tárolókapacitás energiafelvételére és élettartamára nagy hatással van a hőmérséklet. Az akkumulátorok számára az optimális működés leginkább csak szobahőmérsékleten biztosítható. Ettől melegebb, vagy hűvösebb környezetben nem tudnak kapacitásuk maximumán teljesíteni.

Szintén az akkumulátorok tehetők felelőssé azért, hogy a szigetüzemű napelemes rendszerek bekerülési költségei egységnyi hasznosított energiamennyiségre vetítve 50-75%-kal magasabbak, mint hálózatra kapcsolt társaiké.  Mindezért a szigetszerű rendszerek lassabban megtérülő beruházásnak számítanak. A szigetüzemű rendszerek egyik további nagy hátránya, hogy az évszakok váltakozásával a napelemek nem ugyanannyi energiát lesznek képesek előállítani.  Ugyanez igaz a hálózatra kapcsoltakra is, viszont ott a szolgáltató által biztosított az egész éves, korlátlan mennyiségű energiaellátottság. Ezért számolni kell azzal, hogy a szigetüzem csak tavasztól őszig tudja biztosítani a maximális szintet.