Az Észak-Németországban található szigeten dönteni kell a madárvédelem és a szélerőművek között. Sylt Németország legnagyobb északi-tengeri szigete, amelytől nyugatra található a búváralakúak rendjébe tartozó madarak fő elterjedési területe. Mindezt figyelembe kell venni a szélerőművek megtervezésekor. Ez derült a német Szövetségi Tengerhajózási és Hidrográfiai Hivatal (BSH) új területfejlesztési tervéből. Syltet a dokumentumban az N-5-ös néven jelölik. A területen, Butendiekben egyébként már működik egy offshore szélerőműpark, írta a abendblatt.de. Az új területfejlesztési terv a 2026-2030 közötti időszakra vonatkozik és 13 szélenergia-területet jelölt ki az Északi-tengeren és hármat a Balti-tengeren.

A két tengeren jelenleg 5,4 gigawatt összteljesítményű offshore szélerőművek működnek és további 1,7 gigawatt teljesítményű szélerőművek építését tervezik. Amennyiben a már engedélyezett összes létesítményt felépítik, akkor 2025-ben Németország már 10,8 gigawatt összteljesítményű szélerőművekkel fog rendelkezni. 

A projekteket részben egyesült államokbeli és kínai pénzekből finanszírozzák. Az ukrán parlament tavaly nyáron elfogadta az ország energiastratégiáját, amelynek értelmében a megújuló forrásból származó energiák arányát 2035-ig 25 százalékra növelik. Az elmúlt hónapokban elkezdődött a stratégia gyakorlati megvalósítása és befektetőknek köszönhetően sikerült felgyorsítani az ukrajnai szélerőműparkok kiépítését. Jelenleg a helyi szélerőművek összkapacitása 512 megawatt, de már zajlik az újabb beruházások előkészítése, így a következő években várhatóan jelentősen nőni fog az ukrán szélenergia-termelés.

Két olyan nagy projekt is van, amely egyenként 500 megawatt kapacitású szélerőműparkok létrehozására irányul. Az egyik keretében 700 millió euróért az EuroCape nevű vállalat Zaporizzsjában épít fel egy létesítményt. A finanszírozásban részt vállal az Apollo amerikai pénzügyi befektetőcég és az USA külföldi gazdaságokat és beruházásokat támogató kormányügynöksége, az OPIC. A szélkerekeket a General Electric szállítja majd. A másik projektben Mikolajiv térségében 500 millió dollárért építenek fel egy szélerőműparkot. A beruházást a TBEA kínai transzformátor-gyártó finanszírozza. További szélerőműparkokat tervez a DTEK ukrán energiatársaság, az Ukrhydroenergo, a Vindkraft Ukraina és az ENI olasz energiakonszern. Az új létesítményekben felszerelendő szélkerekeket - a Wind to Energy rostocki mérnökiroda tervei alapján - részben a Fuhrlaender Wind Technology nevű ukrán cég gyártja majd Kramatorszkban.

A Noah nevű jármű tervezésekor az újrahasznosíthatóság volt a fő szempont. Az eindhoveni TU/Ecomotive által megálmodott elektromos autó olyan kompozit anyagból készült, amelynek alapját a cukor és a len jelenti, éppen ezért a gépkocsi az életciklusának a végén szinte 100 százalékban újrahasznosítható. A kompozit anyag a méhsejtszerkezeten alapul, könnyű és ugyanakkor rendkívül erős, írta a trendsderzukunft.de.

A kétüléses Noah súlya mindössze 350 kilogramm, az elektromos motorja 20 lóerős és egy moduláris akkumulátor egészíti ki. Amennyiben később egy hatékonyabb és jobb akkumulátor válik elérhetővé, akkor a jelenlegi megoldás gond nélkül kicserélhető arra. A prototípus hatótávolsága körülbelül 240 kilométer, míg a maximális sebessége 100 kilométer/óra. A Noah még az idén megkaphatja a helyi közlekedési felügyelettől a forgalmi engedélyét.

Egyre népszerűbbek az elektromos kerékpárok és a dízelautókkal kapcsolatos válság csak növelheti a keresletet e járművekre. Siegfried Neuberger, a Zweirad-Industrie-Verbands (Kétkerekű Ipari Szövetség, ZIV) ügyvezetője. A szervezet 90 elektromos bicikliket és kiegészítőket készítő vállalat érdekeit képviseli. A szakember kiemelte, hogy az autóval megtett utak 50 százaléka 5 kilométernél kisebb távolságra, míg 25 százaléka 2 kilométernél kisebb távolságra történik. Éppen ezért kell meggyőzni az embereket arról, hogy ezekre a kis távolságokra kerékpárra vagy elektromos biciklire szálljanak át, írta a cio.de.

Németországban tavaly 720 000 elektromos kerékpárt adtak el, ez 19 százalékkal több annál, mint 2016-ban. Mindez elsősorban a kiforrott technikának, a nagyobb akkumulátorteljesítménynek és azzal párhuzamosan elérhető nagyobb hatótávolságnak, valamint a nagyobb kínálatnak köszönhető. Az elektromos biciklik átlagára tavaly körülbelül 2300 euró volt. Németország mellett komoly gyártónak számít Kambodzsa, Lengyelország és Bulgária is. Az utóbbi három államból származott a Németországba importált 2,65 millió kerékpár nagy része. Az elektromos biciklik közül 470 000 volt német gyártmány, ez 120 000 darabos növekedés a 2016-os évhez képest. A gyártás értéke 2,4 százalékkal nőtt és elérte az 1,22 milliárd euró.

Érdekesség, hogy a kétkerekű járművekre való váltás mellett érvelt a kisebb távolságok esetében Christian Buric, az ADAC német autóklub szóvivője is. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kerékpártárolókat a busz-, a villamos-, a gyorsvasúti, illetve a vasúti megállók közelében kellene elhelyezni.

Három fiatal kutató olyan megoldást tervez elektromos kerékpárokhoz, amely akár biohulladékkal is működik. Tony Oehm, Sebastian Durchholz és Tom Hinzmann a Kuraray nevű gyártó segítségével fejlesztik ki a különleges rendszert, amely jelentős mértékben megnövelheti az elektromos biciklik hatótávolságát. Az új meghajtás olyan szuperkondenzátorokat tartalmaz, amelyeket teából, kávéból vagy akár alma- és burgonyahéjból készítenek. Az elektromos kétkerekűek ezáltal nagyobb teljesítményűek és környezetbarátabbak lehetnek. A három fiatal szakember már a benyújtandó szabadalmán dolgozik és mindenekelőtt azt szeretné, ha a megoldás kiforrott lenne.

Sebastian Durchholz frankfurti kutató elmondta, hogy azért használnak szuperkondenzátorokat, mert azok sokkal környezetbarátabbak és hatékonyabbak, mint a klasszikus akkumulátorok. Ráadásul az ilyen szuperkondenzátorok legnagyobb előnye, hogy gyorsabban fel is tölthetők. Robert Fuss, a Kuraray új üzleti fejlesztések részlegének vezetője kijelentette, hogy a hagyományos akkumulátorokkal ellentétben a szuperkondenzátorok gyártása során kevesebb szén-dioxid kerül ki. Ráadásul ezeknél a megoldásoknál működik az energia visszanyerése is. Így az elektromos kerékpárok fékezési energiáját visszanyerik és eltárolják. A hagyományos lítiumion-akkumulátorok a folyamat során létrejövő nagy energiamennyiséget nem tudják rövid idő alatt feldolgozni. Ezért ötvözik az akkumulátorokat szuperkondenzátorokkal, írja az elektrotechnik.vogel.de.

Tom Hinzmann hozzátette, hogy az elektromos kerékpár akkumulátorait az új konstrukció sokkal jobban megóvja. Ezeket az egységeket általában 2 évenként kell cserélni, de ez az idő a szuperkondenzátorok alkalmazásával meghosszabbítható.

Elon Musk bemutatta a Tesla Solar Roof prototípusát 2016. októberében. Négy stílusban készültek el, amelyek úgy néztek ki, mint a szokványos cserepek, de lényegében miniatürizált hagyományos napelemek voltak.

A Los Angeles-i Universal Studios udvarán rendezték meg a prezentációt, melyen a Tesla vezére, Elon Musk bemutatta legújabb, világra szóló találmányát, a napelemes tetőcserepet. Kiderült, hogy a cserép üvegből áll, némelyik modell kanyargós formájú, vagyis olyan hullámokat lehet kirakni belőle, mint amilyen a hagyományos tető. Musk négy félét mutatott be. Az egyik a toszkán, mediterrán tetőkre emlékeztet, a másik francia cserepekre, a harmadik szürke, a negyedik modernebb külsejű.

Csalás az egész? 

A Solar City, a veszteséges cég, amire Elon Musk korábban, a mostaniak fényében érthető módon ajánlatot tett, gyárat épít a New York állambeli Buffalóban, hogy a Panasonic-kal együttműködésben megindítsa a termék tömegtermelését. Ezzel Musk garantálni tudná, hogy olcsóbban állíthassa elő a terméket, mint a konkurencia. Ez ugyan Musk szerint nem létezik, valójában viszont nagyon is. A San José-ban működő SunPower Corp.  azzal vádolta meg peres úton Musk vállalatát, a SolarCity-t, hogy tőlük lopta a cserép dizájnját. A SunPower olyan titkosított, “bizalmas” terveket is bemutatott, melyeket megosztott egy céggel, melyet később a SolarCity vásárolt fel.

Sőt, van, aki már csődbe is ment hasonló termékkel

A Huffington Post állítása szerint egy testvérpár már 9 éve csinálja azt, amit Musk most forradalmi újításként mutatott be a sajtónak. A Luma Resources nevű startup cég Detroitban működik és már két nagyvállalatot is leelőzött a napenergia-termelő zsindelycserép piacra dobásában. A cég lassan egy évtizede abból él, hogy ilyen elemeket rak fel tetőkre és cége “sok elismerést szerzett ezzel”, mondta a vállalat alapítója, Robert Allen a Huffington Postnak. Még Obama elnök is megemlítette az Allen fivéreket 2011-es State of the Union beszédében.

Tehát hol vannak a napelemes cserepek?

Többszöri csúszást követően a Tesla januárban jelentette be, hogy hivatalosan is elkezdte a telepítési folyamatot a telepítési helyszínek felmérésével, a tervezéssel, illetve a termékek “kiutalásával”.

A több változatban is kapható napelemes cserepek első két verziója, az úgynevezett texturált és sima felületű cserepek gyártása a buffalói Gigafactory 2-ben tavaly év végén kezdődött. Az elmúlt hónapokban a Tesla már a telepítéseket is elindította, azonban egyelőre csupán az alkalmazottai számára, és csak a sima felületű változatban. Most azonban már a rendes ügyfélkörben is folyik a telepítés, amelyről az első fotók is megjelentek az electrek beszámolója szerint, miután az egyik első ilyen installációról egy San Jose-i ügyfél képeket osztott meg a twitteren.

"Most már több száz háztartásunk van a napelemes tetőcseréppel felszerelve,  egy ideig eltart a kidolgozása az egésznek, hisz a napelemes cserepekre 30 év garanciát adunk, és minden részletet kidolgozunk" - mondta Musk a Tesla második negyedéves jelentésében.

Napelemes cserép ügyben a hazai szakmában is felreppentek hírek (itt) évekkel ezelőtt egy napelemes cserép létezéséről és gyártásáról (itt), még interjút is készítettünk (itt) az egyik lehetséges “feltalálóval”. Új hír viszont évek óta nincs a magyar termék sorsáról.

Az európai uniós tagállam márciusban több áramot termelt megújuló forrásokból, mint amennyire szüksége volt. Portugália rendszeresen képes 100 százalékban megújuló forrásokból fedezni az energiaszükségletét. A REN nevű nemzeti hálózatüzemeltető adatai alapján márciusban összesen 4812 gigawattóra megújuló energiát termelt az ország. A fogyasztás ezzel szemben 4647 gigawattóra volt.

forrás: pixabay.com

Portugáliában először 2016 májusában haladta meg a megújuló forrásból származó energia mennyisége az elfogyasztottét. Abban az időszakban különösen a szélenergia felhasználása volt erős, a teljes megtermelt árammennyiség 22 százaléka származott szélturbinákból. Mostanra viszont a naperőművek kerültek előtérbe. Az idén nyáron Ourique városában készül el az ország legnagyobb naperőműve, amelyben 142 000 napelemet szerelnek fel és azok összteljesítménye 46 megawatt lesz. Az új létesítmény lesz az első lépés afelé, hogy a megújuló források között nőjön a napenergia aránya. Ez logikus lépés, hiszen minden adott ahhoz, hogy az állam hosszú távon biztos áramexportőrré váljon. Az Ibériai-félszigeten a víz-, a nap- és a szélenergia egyaránt rendelkezésre áll, így stabil export építhető rá, írta a hlk.co.at. 

A Portugál Megújuló Energia Szövetség (APREN) és a Zero nevű szervezet nemrég nyilvánosságra hozta azt, hogy az elmúlt időszakban mennyi szén-dioxid kibocsátását sikerült megtakarítani. Márciusban ez a mennyiség 1,8 millió tonna volt, míg a megtakarított összeg több mint 20 millió eurót tett ki.