„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy emberi jólétünk alapvetően összefonódik a biológiai sokféleséggel”.

Edward Norton színészi pályafutását a Legbelső félelem című thrillerben kezdte Richard Gere oldalán, alakítását rögtön Oscar és Golden Globe-díjra is jelölték. Neve leginkább az 1999-es Harcosok klubjából, vagy az Amerikai história X neonácijaként lehet ismerős, mely utóbbiért szintén Oscar-jelölést kapott. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy egy másik, díjakkal kevésbé elhalmozott szerepet is alakít nap mint nap: az elkötelezett környezetvédőét. Norton esetében a környezetvédelem mondhatni családi ügy. Édesapja a Nature Conservacy Trust ügyvédje, és a szervezet Kína-programjának igazgatója, gyermekeit pedig egészen kicsi koruktól kezdve a természet szeretetére és védelmére nevelte. Húga, Molly környezetvédelmi szakon szerzett diplomát, öccse, James pedig vízi túrákat vezet, és a lazac-visszatelepítésért küzdő Idaho Rivers United tagja. 

Anyai nagyszülei, James Rouse és felesége, Patty az alapítói az Enterprise Community Partners nevű non-profit szervezetnek, amely megfizethető házak építését támogatja alacsony jövedelmű emberek számára. Miután Edward lediplomázott a Yale Egyetemen, egy ideig az Enterprise oszakai vállalatánál dolgozott, és azóta is a szervezet lelkes támogatója. Sok ismert sztár használja a környezetvédelmet marketingfogásként, és az óriási Hummerek, magánrepülőgépek mellé esetleg beszereznek egy hibrid autót a lelkiismeretük megnyugtatására. Norton azonban környezetvédelmi tevékenysége során, ha teheti, kerüli a reflektorfényt és a felhajtást. Kivétel azonban akad, 2009-ben például élénk médiafigyelem kísérte részvételét a New York Maratonon, amelyen csapatával a Maasai Wilderness Conservation Trust (Maszáj Természetvédelmi Érdekszövetkezet) számára gyűjtöttek adományokat, és a maszáj törzsi területek megőrzésének fontosságára hívták fel a figyelmet.

Rendszeres támogatója több környezetvédelmi non-profit szervezetnek is, saját bevallása szerint, New Yorkban tömegközlekedési eszközöket használ, Los Angeles-i otthonának kertjében pedig őshonos, szárazságtűrő növényeket nevel, hogy ne használjon fölöslegesen vizet. A szennyezést persze nem lehet teljes mértékben kikerülni, Norton a legnagyobb „bűnének” a gyakori repülést tartja, amit egyelőre azonban még nem tud mivel kiváltani. Házában napenergia biztosítja a hő- és áramellátást, és az ő nevéhez fűződik a Solar Neighbours Program (Napenergiát a háztartásoknak!) ötlete is. 2005 környékén, amikor elhatározta, hogy napenergiás rendszerekkel szereli fel a házát, felismerte, hogy azok, akiknek a leginkább szükségük lenne a napenergia nyújtotta előnyökre, azok az olyan alacsonyabb jövedelmű családok, akiknek nem engedhetik meg maguknak az berendezések költségeit. Ennek érdekében alkut ajánlott a BP Solar cégnek: megpróbálja rávenni neves kollégáit, hogy házaikra a vállalat napelemeit, napkollektorait szereltessék, cserébe a BP minden híresség vásárlása után egy szerencsés, szegényebb család házát is ugyanolyan rendszerrel szereli fel, ingyen. A programhoz csatlakozott többek közt Salma Hayek, Brad Pitt, Daryl Hannah, Bruce Willis és Will Ferrell is.

Az aktivitás mellett a környezetvédelmi ismeretterjesztést is fontosnak tartja, 2005-ben például műsorvezetői szerepet vállalt a Nehéz napok egy Föld nevű bolygón című, négy részes National Geographic sorozatban. Tevékenységét 2010-ben az ENSZ is elismerte, Ban Ki Mun ENSZ főtitkár a Biodiverzitás jószolgálati nagykövetévé nevezte ki. „Nem áltatom magam azzal, hogy a dolgok majd azonnal jobbra fordulnak csak azért, mert részt veszek benne. De a nyilvánosság figyelmének felkeltése kommunikációs kihívás, és azt hiszem, ebben segíthetek” – nyilatkozta Norton a kinevezésekor. „Létfontosságú, hogy az emberek észrevegyék, nem különülhetnek el az élet hálózatától. Ettől a hálótól függ a fennmaradásunk, mint faj, és mint civilizáció is.”

Az előrejelzések szerint a következő napok időjárása sem fogja elősegíteni a hazai levegő tisztulását, így talán érdemes beszerezni egy-két védőmaszkot. Megoldani ugyan nem fogja a helyzetet, de legalább némi védelmet nyújt. Azoknak különösen ajánlott, akiket a szmogos levegő sem riaszt el a kerékpár használatától. A szmogban bringázás kérdéskörében eléggé megoszlanak a vélemények, vannak, akik ilyenkor inkább a tömegközlekedést javasolják, míg mások szerint lassabb tempóval (hogy ne lélegezzünk be több káros anyagot) így sem rosszabb biciklizni, mint máskor. 

A legtöbb hatékony légszűrő maszk azonban kényelmetlen és finoman szólva is túl feltűnő utcai viseletre, hiszen leginkább extrém munkakörülmények között szokás használni. Vannak azonban, akik ebben is lehetőséget látnak, és a maszkok „designosodásával” talán az emberek is könnyebben motiválhatók a viselésre. Az olasz Seletti cég színes mintákat nyomott maszkjai elejére, amitől leginkább egy arcunk elé tekert sálra hasonlítanak. Egy argentin ipari formatervező, Maximiliano Baudrix, ennél tovább ment, és egyetlen termékbe sűrítve kínál megoldást modern világunk több problémájára. BlueMask névre keresztelt porvédő maszkja a nevével ellentétben szinte teljesen átlátszó, és kompatibilis a legtöbb bluetooth eszközzel, hogy ilyenkor se kelljen lemondani zenehallgatásról, mobilozásról. A vékony, rugalmas pántokkal illeszkedő maszk 0,3 mikron alatti por esetében is hatásos.
 

Bangladesnek komoly energiaellátási problémái vannak. A 162 milliós népesség közel fele nem tud áramhoz jutni. A fény megváltoztathatja az életet, ezért is döntött úgy egy bangladesi kis falu, hogy a napenergiát fog használni. A Grameen Shakti, egy bangladesi non-profit elindított egy programot még 1996-ban, mely keretein belül napelemeket szerelnek fel házakra. A programban nőket képeznek ki, hogy fel tudjanak szerelni napelemeket otthonokra és üzletekre. “Ez a fajta munka segít a nőknek abban, hogy anyagilag is hozzájáruljanak a családi bevételhez. Reméljük, hogy ki tudják majd terjeszteni ezt a programot az egész országra.” – mondta egy Monowara nevű nő, amint éppen felszerelt egy napelemet a házára.

A 40 éves Fatima Begum életében először használhat majd elektromosságot a programnak hála. “Eddig kerozin lámpát használtam, de az bekormosította a házat. “ – mondta Begum. Sajnos ezek a napelemek nem olcsók. Körülbelül 300 dollárba kerül egy, mely a bangladesiek éves átlagkeresetének a fele. Szerencsére lehet részletre is fizetni, így sokak felszerelhetik maguknak. Természetesen nem csak lakóházakra telepítenek napelemet, hanem szinte minden üzletre is, melyek így sokkal nagyobb profitot tudnak felmutatni. A Grameen Shakti technikusai 1996 óta 550.000 rendszert telepítettek 40.000 faluban.

 
 

A Little Chef, mely egy legendás útmenti étteremláncnak számít, elektromos autó töltőállomásokat fog telepíteni Nagy-Britannia szerte. Ez lesz a legnagyobb ilyen fejlesztés az étteremláncok történetében. Ezt az új infrastruktúrát az SSE-vel közösen fejlesztik ki, mely cég a technológiát adja a projekthez. A töltőállomásokat a vendéglők mellé fogják telepíteni, hogy a sofőrök beülhessenek egyet enni amíg töltődik az autójuk. 2012 tavaszára 126 töltőállomást terveznek építeni a Little Chef éttermek parkolóiba, melyek közül 63 duál töltő lesz. Az éttermek Nagy-Britannia úthálózata mellett vannak, tehát a sofőröknek maximum 50 km-t kell megtenniük egy töltőállomásért. A terv az, hogy 2012 végére minden Little Chef étteremnél legyen egy töltő.

“Örülünk, hogy részt vehetünk ebben a nagyszabású projektben, és eltökéltek vagyunk a töltőállomások fejlesztésében szerte Nagy-Britanniában. Azt is szeretnénk, hogy ez meghozza a kedvet az emberekben az elektromos autókhoz, mely jótékony hatással lehet a környezetre is.” – mondta David Densley az SSE-től. 2012 decemberéig ingyen használható lesz minden állomás.