A Bluelounge nemzetközi dizájn cég „Bonobo” névre hallgató laptop és iPhone táska kollekciója 100%-ig újrahasznosított PET-ből készül. A „Bonobo” széria kinézetre egyszerű, mégis divatos, és ideális olyan geekeknek, akik mellőznék a márkavadászatot, illetve a túldíszítettséget. Öt részét egy hátizsák, egy kézitáska, egy válltáska, valamint egy elülső és egy hátsó zseb képezi, így bőven akad hely a mindenféle elektromos kütyünek. Minden táska újrahasznosításra összegyűjtött PET palackokból készül, melyeket gondosan szétválogatnak, majd összezúznak, feldarálnak és folyadékká olvasztanak.

 

Az olvadt műanyagból aztán hosszú rostokat formáznak, melyből fonalat készítenek, és ebből lesz aztán az a strapabíró textília, amelyből a kollekció darabjai készülnek. Az anyag mindkét oldalát vízlepergető réteggel is bevonják, és a táskák neoprén bélése biztonságot nyújt az elektromos szerkentyűknek, testhez illeszkedő pántjaik pedig kényelmet biztosítanak a viselőnek. „A Bonobo kollekció jelképezi azt a nagy dizájn-célunkat, hogy a digitális életformát segítsük. Ez a tervezésünk krémje, amely a hasznosság és elegáns külső ötvözésére való törekvésünket képviseli”, mondja a termékcsaládról Dominic Symons, a Bluelounge feje és kreatív igazgatója.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Beköszöntött a március, és reméljük hamarosan beköszönt a tavasz is. A jó idő közeledtével sokan megfogadják, hogy egészségesen, tudatosan fognak élni. A március 6-án, az Energiatakarékossági Világnap programja nemcsak arra hívja fel figyelmünket, hogy törődjünk önmagunkkal, hanem a környezettudatosságra, a fenntarthatóságra is. Egyre fontosabb témává válik az energiatakarékosság, és a megújuló energiaforrások, de hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy valóban odafigyeljenek a környezettudatos életmódra? Március folyamán világszerte rengeteg energiatakarékosságra bíztató programot szerveznek, a gyermek rajzversenyektől kezdve a Föld elsötétítéséig. Ezeken a programokon többen vesznek részt, mint gondolnánk, de még mindig nem elegen. Ahhoz, hogy valóban hasznosítani tudjuk a megújuló energiaforrásokat, és környezettudatosan éljük mindennapjainkat, meg kell ismernünk az előttünk tornyosuló lehetőségeket, melyekkel nem csak a Föld, de mi is jól járunk. A hétvége folyamán több, az Energiatakarékossági Világnap alkalmából szervezett programmal is találkozhat az, aki nyitott szemmel jár. Ne feledjük, a világnap jó alkalom lehet a tavaszi megújulásra, és szemléletváltásra, érdemes egy-két előadáson és programon részt venni.


 

Az egyik legfontosabb szempont kertészkedés közben az, hogy mind a termesztett növényeknek, mind a földnek gondját viseljük, melybe ültetjük őket. A talaj tápanyagtartalma ugyanis idővel kifogy, és emiatt növényeink nem tudnak teljesen kifejlődni, illetve elszáradnak, elpusztulnak egy idő után. Sokan műtrágyát illetve tápoldatot használunk ennek elkerülése végett, melyek boltból könnyen beszerezhetők. Azonban ezeknek egyrészt, módosító hatásaik miatt, károsak a környezetre, másrészt pénzkidobásnak is számítanak, hiszen létezik egy sokkal környezetbarátabb és egyszerűbb alternatívájuk, mégpedig a házi komposzt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Sok, a háztartásban is megtalálható anyagból készíthetünk komposztot, mint például zöldség- és gyümölcsmaradékokból, falevelekből, levágott fűből, kerti növényekből, virágokból, őrölt kávéból és zaccból, tealevelekből, újságpapírból, kartonpapírból, fűrészporból és sok minden másból. (Viszont a hús- illetve csontmaradványok kártevőket vonzanak, így azokat kerüljük.) Ezeket másképp kidobnánk, így hát a komposztálással az elszállítandó szemét mennyisége is kevesebb lesz. A komposztálást célszerű csupasz talajon végezni, melyre rétegekben felhalmozzuk a lebomlasztani kívánt anyagokat. Ha kellőképpen ügyelünk arra, hogy a szénben gazdag (pl. száraz levelek, faágak, kávézacc vagy fűrészpor) és a nitrogénben gazdag (ételmaradékok, levágott fű illetve zöld levelek) anyagok megfelelő arányban rétegződjenek, tápanyagban gazdag, jó minőségű komposztot kapunk, amellyel feleslegessé válik a mesterséges változat, ráadásul távol tarthatjuk a különböző növénybetegségeket is. A komposztot nedvesen kell tartani, illetve időnként át kell forgatni, hogy a kémiai reakciók, melyek a lebomláshoz szükségesek, végbemehessenek.
 

A New York Fashion Week-en nagy sikert aratott az Edun ez év őszére szánt ruhakollekciója, mely nemcsak, hogy újszerű és egy kicsit futurista, friss stílust képvisel, hanem még környezetbarát is. A kollekció a tervező cég kialakulóban lévő új imidzsét képviseli: vibráló színek, rakott (skót kockás) szoknya, bőr, hálós és kötött anyagok kombinációjából egy szafari-témájú sorozat született, punk rockkal és egy kis lányos bájjal fűszerezve. „Nekem ez mindig a különböző ötletek találkozási pontjairól szól”, mesélte Sharon Wauchob, az Edun kreatív igazgatója a treehugger.com-nak. Összesen 29 öltözéket mutattak be a kifutón, melyeknek 1-1 darabját Afrikában fogják gyártani. 2013-ra a kollekció 40%-át ott állítják majd elő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

További képek itt. 
 

A Bauhaus névre hallgató holland tervezésű bárka legjobb tulajdonsága, hogy képes csak napenergia felhasználásával is működni, írja a treehugger.com. A jelenleg Londonban horgonyzó, egy művészeti iskola és egy angol rock együttes nevét is viselő lakóhajó tágasabb, mint egy átlagos lakás: nagy és napfényes konyhával, hálószobával és nappalival is rendelkezik. Működését pedig egy fotovoltatikus napelemrendszer biztosítja, kiegészítve egy elektromos motorral.

 

 

 

 

 

 

 

 


 


„A hajó napenergiával üzemel. Egy 1,7 kilowattos PV cellás napelemrendszerrel működik, amely a jelen körülmények között (London 2. zónájában) elég energiát biztosít ahhoz, hogy tulajdonképpen egy éven keresztül szén-dioxid kibocsátás mentesen lehessen vele hajókázni vagy benne eléldegélni”, meséli a hajó tulajdonosa. „Egy vitorlás hajóval ellentétben választhatunk, hogy a megtermelt energiát hajózásra, elektromos eszközök üzemeltetésére vagy főzésre használjuk. A fedélzeten ugyanis nincs gázellátás, tehát a napelem-rendszer szolgáltatja a főzéshez is az energiát. A hideg téli hónapokban fűthetünk az „1930-as Bauhaus kályhájával”.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amikor 2011 augusztusában elkezdett tombolni az Atlanti-óceán felett az Irén hurrikán, az emberek „száz évben egyszer” megtörténő katasztrófáról beszéltek. Egy új felmérés szerint viszont ebből az évszázados időintervallumból könnyen lehet röpke három év, számol be a treehugger.com. A Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) és a Princeton-i Egyetem tudósai szimulációkkal vizsgálták, hogy milyen erősségű viharok okozhatnak árvizet különböző mértékű éghajlatváltozások mellett. Az eredmény igencsak aggasztó: felméréseik szerint, az Irénhez hasonló, ritka fenevadnak tartott hurrikánok 3 és 20 év közötti rendszerességgel is bekövetkezhetnek.

 

A szakértők szerint ez az éghajlatváltozásnak az időjárásra gyakorolt erőteljes hatásával magyarázható. „Hogy szimulálhassák a jövőbeli viharjelenségeket a régióban, a kutatók négy éghajlat-modellt társítottak egy konkrét hurrikán-modellhez. A modellek kombinációja 45 ezer vihart idézett elő, a manhattani Battery Park 200 kilométeres körzetében”, írja a MIT News Office. „Minden éghajlatnak két esetét vették számításba: a „jelenlegi éghajlat” esetét, mely az 1981 és 2000 közötti időtartamot képviselte; valamint a „jövőbeli éghajlat” állapotát, mely a 2081-től 2100-ig tartó idősávra tett becslés az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jövőbeli széndioxid-kibocsátására vonatkozó felmérései alapján. Habár mutatkozott némi változékonyság a modellek között, a kutatócsoport általánosságban azt a megfigyelést tette, hogy az erős viharok intenzitása az éghajlatváltozással növekszik.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Ahogy azt az elmúlt időszakban bekövetkezett szélörvények és árvizek is bebizonyították, az ilyen erősségű viharok mindenképpen beletartoznak a halálesetek és épületi károk okozóinak sorába. De sajnos ez még nem minden. A Yale egyetem rámutat arra is, hogy az éghajlatváltozás csak egy tényező a sok közül, mely befolyásolja a viharok pusztításának mértékét. Ennek okára nagyon egyszerű magyarázatot nyújt: a partvidék településeinek fejlődésével a népesség is növekszik, a nagyobb népsűrűség pedig nagyobb károkat is jelent.
 

A San Francisco-i Jay Nelson érdekes hobbit talált magának: lakókocsikat épít, csak egy kicsit másképp. „Ezzel a projekttel azt akartam elérni, hogy olyan dolgokból építsek meg egy járművet, amik barkácsboltokból beszerezhetők”, meséli Jay a képen látható járgányról. A treehugger.com beszámolója szerint, a négykerekű járgányt elektromos motor hajtja, mellyel maximálisan kb. 32 km/órás sebességet ér el – „főleg lejtőn”, tette hozzá a tervező. A miniatűr lakókocsiban kis konyharész és mosogató, valamint kezdetleges WC-megoldás is van, továbbá elég hely ahhoz, hogy egy átlagos felnőtt kényelmesen elfekhessen. A fából készült kormánya, amelybe akár még okostelefont is helyezhetünk.
 

 

süti beállítások módosítása