Hacsak nem egy barlangban töltötte az elmúlt heteket, akkor valószínűleg hallott az Apple új iPad-jéről, melyet csak néhány nappal ezelőtt mutattak be. Már alig várjuk a iPad megjelenését, de meg kell, hogy kérdezzük: mennyire zöld is ez valójában?


Az eszköz természetesen jó pár fát megment a pusztulástól – ez minden e-olvasó előnye, mely felváltja a nyomtatott médiát. De ugyanakkor, a svédországi Stockholm városának Fenntartható Kommunikációs Központjában végzett vizsgálat azt mutatja, hogy félórányi netes újságolvasás ugyanannyi szén-dioxid-kibocsátással bír, mint a nyomtatott újság. És aki ismeri a Greenpeace elektronikai útmutatóját, az tudja, hogy az elektronikai cikkeket gyakran nem a megfelelő módon hasznosítják újra.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
De mi a helyzet a iPad-del? Az iPod touch-szerű eszközön lehet filmeket, tv műsorokat nézni, valamint teljes hozzáférést biztosít az iTunes Store-hoz (és egy beépített iPod-hoz). Ez azt jelenti, hogy sok, egyébként nagyobb energiaigényű ügyet - melyet eddig csak laptopon voltunk képesek elvégezni – most már egy kisebb eszközön, az iPad-en is ki lehet pipálni. A szerkezet súlya mindössze 70 dekagramm, a kijelző pedig 1,27 centiméter vékony. A kütyü üzemideje 10 óra, míg a készenléti ideje 30 nap! Ez azt jelenti, hogy csak ritkán kell éjszakára is bedugni. Steve Jobs szerint az iPad BFR-, higany-, PVC- és arzénmentes, emellett nagymértékben újrahasznosítható.

Szóval el kell gondolkodnunk rajta – az iPad valóban több, mint egy felesleges luxuscikk?

 

Nincs semmi új abban az elképzelésben, hogy napelemes paneleket telepítenének az űrben – de a javaslat vesztett fényéből, az első ilyen ötlet harminc évvel ezelőtt született meg. Most, a BBC szerint, Európa legnagyobb illetékes vállalata partnereket keres, ugyanis napenergia küldetést állítana a pályára. Az EADS Astrium kifejlesztett egy műholdas rendszert, mely napelemekkel van felszerelve, és amely infravörös lézer segítségével továbbítja a nap energiáját a Földre.


A napenergia előnyei az űrben is nyilvánvalóak -, ezzel biztosítható lenne az energia folyamatos beáramlása a hét minden napján, minden órában. Nincs bosszantó éjszaka, vagy felhős égbolt. A potenciális energia-termelés is jóval magasabb. A BBC jelentései szerint:

    A paneleket sokkal több nap éri az űrben, mint a Föld felszínén. Az űrben ugyanis nincsenek felhők, por, és a légköri gázokat sem kell szűrni.”
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
De természetesen az akadályok is nyilvánvalóak - kezdve az állomások telepítésének és pályára állításának költségeitől. A hatékonyságra és a biztonságra irányuló aggodalmak szintén jelen vannak. De a BBC azt is megjegyzi, hogy „az Astrium azt állítja, hogy az utóbbit az infravörös lézer felhasználásával kiküszöbölhető, amely, ha a rosszul is irányított, senkinek nem okoz kárt.”
Az infravörös lézert laboratóriumokban vizsgálták, és eddig sikeresnek bizonyult. Az igazi kulcs továbbra is az infravörös fény elektromos árammá történő hatékony átalakítása.
Ha a terv megvalósítható lesz, a napenergia stabil helyet kap a megújuló energiaforrások toplistás palettáján.

 

 

Vincent Callebaut, a Lilypad és a Dragonfly látványtervezője megalkotta a bálna alakú úszó kertet, annak érdekében, hogy az a világ folyóin sodródjon, miközben megtisztítja a vizeket. A Physalia egy önfenntartó ökoszisztéma, amely az összes szükséges energiát a Napból nyeri, a vízszennyezés csökkentését egy biológiai szűrőrendszer segítségével valósítja meg.

Callebaut tervei természetesen fantasztikusak, élvezet rajtuk gondolkodni. Reméljük, hogy egy napon az ilyen típusú utópisztikus technológia valóban létezni fog. A legújabb elképzelései a lebegő kert zöld tetővel és vékonyfilmes napelemekkel. A hydro-turbinák villamos energiát termelnek, így a hajó összes energiaszükséglete megújuló forrásokból termelődik.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A vízi jármű külsején szembetűnő érdekesség a TiO2 réteg, amely reagál az ultraibolya sugarakra, így tisztítja a vizet. További vizet szivattyúznak át a kertrendszereken, amelyek biológiailag szűrik ki a szennyező anyagokat. Belül négy különálló tematikus parkot különböztetnek meg. Ezek: a Föld, a Levegő, a Tűz és a Víz – melyek a négy elemet képviselik.
A Physalia-t a „Physalia Physalis” nevű medúza ihlette, akinek a nevét durván „Vízbuborék”-ra lehetne fordítani. A vízbuborék célja, hogy navigálja Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet nagyobb folyóit, a Dunától kezdve a Volgán és a Rajnán át a Guadalquivirig, egészen az Eufráteszig és a Tigrisig.

 

Jean Todt, a Fédération Internationale de l'Automobile (FIA) elnöke nemrégiben elmondta: -„Meg vagyok győződve róla, hogy az új technológiáknak feltétlenül szem előtt kell tartaniuk a környezetre gyakorolt hatásokat.” Ezzel a nyilatkozattal, úgy tükrözniük kell a környezetet az új technológiákat." Ezzel a nyilatkozattal úgy tűnik Todt a FIA egykori elnöke, Max Mosley nyomdokaiba léphet.


Mosley többször bizonyított, zöld erőfeszítései nem ismeretlenek a motorsportok mezején, nem utolsósorban nevéhez fűződik az ellentmondásos, úgynevezett Kinetic Energy Recovery System (KERS) program is. Bár a legtöbb csapat 2009-ben megvált a KERS rendszertől, és idén sem tervezik használatát, a technológia valószínűleg a következő néhány évben közúton is használatossá válhat. Minden bizonnyal a BMW és a Ferrari kezdi majd meg tesztelését.
 
Egyéb változások létrejötte segítheti a sportág új csapatainak munkájának megkönnyítését. Az új szabályrendszer csökkentheti a költségvetési kiadásokat, bár úgy tűnik, ez nehezen egyeztethető össze a környezetbarát vágyakkal. Mi mindenesetre figyelni fogunk.

 

Harc Lee tervező megalkotta a „meztelen” Coca Colát – így a kóla elveszíti jellegzetes piros-fehér mintáját, és természetes ezüstbe bújik. Az alumínium dobozhoz nem használnak festékeket, vagy színezőanyagokat, ennek következtében jelentősen csökkentik a szennyezést és az energiafelhasználást, megkönnyítve a dobozok újrahasznosítását.
Ahelyett, hogy mérgező anyagokkal színeznék a Coca Cola Classic dobozokat, Harc Lee szimpla alumínium koncepciója kiemelkedik a háttérből. Az eredmény egy fényes, 21. századi, naprakész italmárka.


Bár a kólásdoboz ezüst, a koncepció határozottan zöld. Azáltal, hogy mellőzik a merész színeket, csökkenthető a levegő- és vízszennyezés. Plusz, a meztelen megjelenés korszerűsíti az újrahasznosítási folyamatot: mielőtt bármilyen alumíniumot újrahasznosítanának, először eltávolítják róla a festéket. Ezzel is rengeteg energia és erőfeszítés spórolható meg.
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Persze, ez csak egy Amerika rengetegféle dobozos üdítője közül. Beszéljenek a számok: a Gizmodo jelentésének hála kiderül, hogy a Coca Cola 2007-ben 67,8 millió dobozos Coca Cola Classic-ot termelt. Ez nagyjából 24,7 milliárd doboz egy évben! És ha a Coke Light, valamint a Coca Cola Zero is meztelenre vetkőzik, az hozzávetőlegesen 75,3 milliárd doboz lenne minden évben.
 
Nem egyértelmű, hogy a Coca Cola új ruhában fog tetszelegni, vagy ez csak egy ügyes koncepció, de Harc Lee-nek mindenképp jár az elismerés az innovatív tervért. Most a fogyasztókon áll, hogy meggyőzzék a hirdetőket, és az üdítőital gyártókat a felől, hogy a márkák a merész színek és címkék nélkül is megtartják identitásukat.
 

 

Obama, Hatayama és Merkel: beveszik a zöld tablettát. Mindent a küzdelemért.” így egy teljes oldalas hirdetés a brit Financial Times-ban. Az Avaaz aktivistái Mátrix szereplőknek öltöztek Koppenhágában, valamint a hirdetés másolatait osztogatva hívták fel a figyelmet a környezetváltozás problémáira. A COP15 ma véget ért, de megérzéseink szerint az éghajlat-változási megállapodás körüli zűrzavar nem fog. Az egész oldalas plakáton az amerikai, a japán, valamint a német vezető fekete bőrruhában látható, akárcsak Neo és csapata. A plakát szerint évi 200 milliárd dollár szükségeltetik, átlendülésünkhöz a problémán – beleértve a fejlődő országok megszabadítását a fosszilis tüzelőanyag géptől, mely a fejlett világot már elnyelte. Wow!


 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fenyegető trió 2500 lapon érkezett meg a COP15 helyszínére, hogy terjessze az igét a konferencia központjának környékén.
Az aktivistacsoport célja mi más lehetett, mint a figyelemfelkeltés: a gazdag országoknak anyagi támogatást kell nyújtaniuk a rászoruló nemzetek részére, hogy azok felgyorsíthassák éghajlati reformjaikat.

Üzenetük a vezetőknek: „Vegyék be a zöld pirulát!” Hmm.

Hát tényleg nincs jobb módja az éghajlatváltozás körüli reformok szükségességének sürgetésére, mint hogy nevetségessé tenni azt…???

 

süti beállítások módosítása