A Tesla elsősorban az elektromos autóiról ismert, de immár napelemes cserepeket is piacra dobott. Elon Musk, a Tesla alapítója azt szeretné, ha a konszern a megújuló energia területén univerzális szolgáltatóvá válna. Éppen ezért a Tesla Motors új neve Tesla Incorporated lett. Az egyik termék volt a Powerwall energiatároló rendszer, ez egészült ki az új napelemes cseréppel. A Tesla napelemes cserepe gyakorlatilag optikailag semmiben sem különbözik a hagyományos cserepektől. A társaság a Solar City nevű leányvállalatával közösen fejlesztette ki a Solar Roof nevű rendszert, amely négy különböző változatban lesz elérhető. Ezek a texturált vagy sima lemezszerű zsindely, valamint a palaszerű és a "toszkán" hullámos cserép. A fejlesztés eredményeként az új termékek az utca felől nézve teljesen úgy néznek ki, mint a hagyományos cserepek, azonban a hatékonyságuk eléri a hagyományos napelemek 98 százalékát. Emellett a Tesla az Amerikai Egyesült Államokban garantálja a hosszú üzemidőt. Az új napelemes cserepek közül a texturált és a sima lemezszerű zsindely a nyártól lesz megvásárolható, míg a palaszerű és a "toszkán" hullámos cserép 2018-tól.

Többhónapos próbaüzem után átadták azt a föld alatti erőművet Bécsben, amelyet a Duna-szigetnél lévő gátba integráltak. Az arkhimédészi csavarral működő vízerőmű a Duna és az Új Duna közötti szintkülönbséget használja ki. Mintegy 130 háztartás számára elegendő áramot termel az osztrák főváros legújabb törpe vízerőműve, amely a Duna-szigetnél található. Az arkhimédészi csigákkal működő erőművet az Új Dunán (Neue Donau) lévő gátba, a Wehr1-be integrálták, így nem csúfítja el a környezetét. A föld alatti erőmű a Duna és az Új Duna mintegy 3,8 méteres szintkülönbségét használja ki, méghozzá úgy, hogy munkára fogja az előbbiből az utóbbiba átszivárgó vizet, amelyet eddig egyszerűen csak elvezettek a gáton keresztül. A létesítménybe a föld alatt érkezik a víz, ezen kívül egy gépházból, egy 15 méteres csigából és egy 60 méter hosszú vízelvezetőből áll. Éves teljesítménye 400.000 KWh, és évi 175 tonna szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. Az 1,8 millió eurós beruházás a bécsi áramszolgáltató, a Wien Energie és a város vízügyi osztályának (MA 45) közös projektje.

(Eurocomm-PR)

Copyright: Wien Energie/FOTO by HOFER

Gondoltak-e már arra, vajon mi történik a régi szélerőműparkokkal, a leszerelt szélkerekekkel? A kérdés aktuális, ugyanis a korábbi generációs berendezések közül sok lassan eléri a nyugdíjkort. Mindenekelőtt a hatalmas szélkerékrotorok újrahasznosítása esetében nem sikerült még megnyugtató megoldást találni. A rotorok általában gyantával ragasztott üvegszálas vagy szénszálas kompozitból készülnek és éppen ezért nehezen hasznosíthatók újra.

Csak Németországban több mint 28 000 szélerőmű üzemel. Michael Schneider, a Remondis nevű újrahasznosító cég szóvivője elismerte, hogy hatalmas problémával szembesülhetnek a közeljövőben, hiszen számos korábbi generációs szélkerék éri el a 20 éves üzemidejét és ezután le kell állítani azokat. A rotorokat eddig nem tudták szétválasztani, csak feldarabolni és elégetni, ami környezetszennyező eljárás. Ráadásul a szeméttelepek sem szívesen veszik át az alkatrészeket, mert azok elégetése károsítja az alkalmazott szűrőket. Ezért a telepek csak kis mennyiség fogadására hajlandók. A Remondis azzal számol, hogy idén országos szinten a rotorok leszerelése után több mint 9000 tonna feldolgozandó anyag marad és ez a mennyiség 2021-ig 16 000 tonnára nőhet.

Wolfram Axthelm, a szélkerekekkel foglalkozó szakszövetség szóvivője közölte, hogy a felhasznált anyagok közül az acélt, az alumíniumot, a rezet és a betont probléma nélkül újra fel lehet dolgozni. Emellett már kutatják, hogy miként lehetne a rotorokban lévő anyagok újrahasznosítását is megoldani. Az egyik ilyen projekt a Fraunhofer Társaság Vegyi Technológiai Intézetében zajlik és a szakemberek már el is érték az első sikereket. Az intézmény szóvivője elmondta, hogy az összeragasztott anyagokat miniatűr robbanótöltetekkel választják el egymástól. A technológia működik laboratóriumi körülmények között, a távlati cél az, hogy 3-5 éven belül ipari mennyiség esetén is alkalmazható legyen. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az eljárás mennyibe fog kerülni és az üzemeltetők számára mekkora többletköltséget jelent majd az alkalmazása.

Napjainkban még viszonylag kis hatótávolság jellemzi az elektromos gépkocsikat. Ennek oka, hogy az akkumulátorok sok helyet foglalnak. Ezen változtatnának a Fraunhofer Társaság tudósai. Az elektromos járművekben - modelltől függően - akár több száz vagy több ezer akkumulátor is lehet, amelyek működését szenzorok felügyelik. Az akkumulátorok házai és vezetékei töltik ki az autókban rendelkezésre álló hely több mint 50%-át. A Fraunhofer Társaság Kerámia Technológiák és Rendszerek Intézete, valamint az intézmény partnerei - a ThyssenKrupp System Engineering és az IAV Automotive Engineering - az üzemanyagcelláknál alkalmazott úgynevezett bipoláris elektródákat használják a lítium akkumulátoroknál. Ezek fémes fóliák, amelynek mindegyik oldalát kerámiaréteggel látják el. Így a fóliák egyik oldal anód, míg a másik katód lesz. Az első laboratóriumi tesztek sikeresek voltak.

Az új rendszerben az akkumulátorokat nem egymás mellé, hanem egymásra helyezik el, ezáltal több egység fér el ugyanakkora helyen. Az elektromos ellenállás jelentős mértékben csökken és az akkumulátorok elektródái úgy épülnek fel, hogy az energiát nagyon gyorsan leadják, majd újra felveszik. Dr. Mareike Wolter, az intézet projektvezetője kijelentette, hogy az új elhelyezési koncepciónak köszönhetően az elektromos gépkocsik hatótávolsága a jövőben akár az 1000 kilométert is elérheti. Wolter hozzátette, hogy a bipoláris elektródákat úgy tervezték meg, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak, minél több energiát tároljanak, egyszerűen előállíthatók legyenek és sokáig működjenek. Az első lépés az, hogy a kerámiaanyagokat megbízhatóan tudják reprodukálni, míg a második lépés, hogy nagyobb méretű akkumulátorokat gyártsanak. Az első járműves tesztekre 2020-ig kerülhet sor.

A hazai napelemes cserép nem került végül gyártásba, a Tesla viszont jövő hónaptól szállítja termékét és most egy újabb rivális jelen meg a napelemes piacon. 

A Tesla hatalmas figyelmet és pénzt fektet a napelemes technológiája fejlesztésére. De a start-up Forward Labs vállalkozás egy olyan napelemes rendszerrel készül a piacra lépni hamarosan, amely 33%-kal olcsóbb a Teslánál és fele annyi idő alatt lehet telepíteni, mint riválisát. A Forward Labs tervezése tökéletesen illeszkedik a hagyományos tetőhöz. Mivel a Forward Labs költséghatékonyabb anyagokat használ, a költségek átlagosan 33% -kal alacsonyabbak, mint a Tesla napelemes rendszere. A telepítés néhány nap alatt elvégezhető. A rendszert passzív módon hűtik a panelek alatt levő nyílásokon keresztül, és ha egy panel elromlana, akkor ki lehet pattantani és egy újat tenni a helyére. A Forward Labs napeleme várhatóan a következő évben érkezik.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével, Kiss Ernővel beszélgettünk a bevezetésre kerülő teljesítménydíj várható hatásairól a napelemes piacon.

Mennyire volt meglepő a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) számára a két hete bejelentett napelemes rendszerek után fizetendő teljesítménydíj?

​Nem számítottunk új teher bevezetésére a napelemes rendszerek esetében, különösen azért nem, mert hazánkban mindössze ​30.000 háztartási méretű napelemes rendszer működik, ami messze elmarad a kedvező napenergia adottságainkból adódó lehetőségeinktől, és az EU országok átlagától. Ellene hat az EU irányelveknek is, hiszen 2020 december 31-ét követően már csak olyan épületek építhetők, amelyeknek közel nulla az energiaigényük, melyre az egyik legjobb megoldás a napelemes rendszer hőszivattyús felületfűtéssel kombinálva. Ez a határidő már belátható közeli ahhoz, hogy ma már csak ilyen épületeket építsünk. Ez a rendelkezés azonban pont azokat a családokat sújtja, akik ilyen rendszereket - tehát a 2020-as építészeti eljárásoknak megfelelni akaró otthonokat - teremtenek.

Kire szabták ezt a 4 kW-os​ teljesítményhatárt?

​A törvényalkotó szándéka szerint ez az átlagnál nagyobb napelemes rendszerekre vonatkozna. Ez a gondolat azonban egy kicsit eltér a hazai gyakorlattól, mivel egy átlag család 2500 kWh villamosenergiát fogyaszt, évi 100 e Ft értékben, ami mindössze 1 millió Ft-os 2 kW-os napelemes beruházással ​kiváltható 30-40 éves működési időtartam alatt. De sajnos ma még nem az átlag, hanem az átlagnál kicsit jobb módú, nagyobb családi házban, vagy lakásban élő családok, illetve a kisvállalkozások vásárolják a napelemeket, ezért jelenleg 8,3 kW egy átlagos rendszer.

Az új "adó" nélkül is nehéz a lakosságot a napelemes rendszerek irányába terelni. Milyen hatásai lehetnek az új díjnak?

​Sajnos erősíti a szkeptikusokat, hogy kevésbé éri meg napelemekbe fektetni, mivel az EU átlagos 5 éves megtérülésével szemben hazánkban már 10 év a megtérülés. Ezt a megtérülési időt növeli az új teljesítménydíj is, melynek havi mértéke még nem került meghatározásra. Hazánkban azért rosszabb a megtérülés, mert a világ legmagasabb ÁFA kulcsa párosul az EU egyik legalacsonyabb bruttó villamosenergia tarifájával, kiegészítve a kimagasló mértékű napelemes termékdíjjal, mely 114 Ft/kg+ÁFA, ami kétszerese az ólom savas akkumulátor 57 Ft/kg tételének, és hatszorosa a második legmagasabb belga termékdíjnak. Tovább ronthatja a megtérülést az egyedülálló tűzeseti leválasztó kapcsolóbeépítési kötelezettség is.

A hálózatterhelési kompenzáció ind​okkal, amelyet a Kormány hangoztat, mennyire lehet egyetérteni?

​Egyetértünk a “használó fizessen” elvvel, de az elszomorító, hogy amíg a világon mindenhol adókedvezményekkel támogatják a megújuló energia hasznosítás elterjedését,​ hazánkban immár 3. éve újabb és újabb adók, díjak és kötelezettségek terhelik a megújuló energiákat hasznosító rendszereket, adókedvezmények helyett.

Vannak információi arról, hogy az Önök szövetsége által képviselt cégek mekkora volumenű telepítést végeztek 2016-ban, vagy korábban?

Robbanásszerű fejlődés zajlik a magyar napelemes piacon! Tagvállalatainktól érkező jelzések szerint az elmúlt évben ismét megduplázódott a telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma, becsléseink szerint ez 25-30 ezer rendszer, összesen 200 - 250 ezer kW kapacitással. Ez azért is meglepő, mert a tavalyi évben komoly veszteségeket szenvedett el a felújítási ipar, így a szolár rendszereket telepítő cégek is az év elején beharangozott, majd augusztusban megjelenő, és néhány óra alatt kimerülő kerettel elindított “Otthon Melege” támogatási program miatt. Az ilyen programok több kárt okoznak, mint hasznot, hiszen elbizonytalanítja a felújításba belevágó családokat, és ezért sokan elhalasztják a beruházási döntéseiket. Az idei évben elindított Otthon Melege Program már szélesebb körben elérhető, de sokkal kisebb támogatást jelent a 0%-os hitel. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk, hiszen az EU forrásból biztosított hitel sok családi ház és lakás felújítását teszi lehetővé.

Az 500 kW-os kiserőművek száma már meghaladja a 100 db-ot, és örvendetes módon megépültek az első naperőművek is: a Mátrai Erőmű mellett 16 MW, és a Pécsi Hőerőmű mellett 10 MW kapacitással. Az idei évben is több naperőmű-beruházás indul meg, pl. bővítik a mátrai és a tüskésréti erőműveket, Százhalombattán és Kaposvár térségében is elindulnak a nagy beruházások. Örvendetes, hogy a legjelentősebb hazai szereplők, köztük az MVM is jelentős részt vállal a hazai napelemes piacban: a közeljövőben több naperőmű- és energiatároló beruházást is megvalósít!

A megépült napelemes erőművekről pontos adatokkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden év júniusában jelenik meg, így rövidesen a hivatalos adatokat is megismerhetjük. Az elmúlt év végéig összesen 2400 db napelemes kiserőműre érkezett be kérelem a MEKH-hez, összesen 1.200 MW teljesítményben, amely a tervezett paksi bővítésnek a fele! Hatalmas különbség, hogy a napelemeket befektetők kívánják megépíteni: Bízunk benne, hogy sok valóban meg is fog épülni!

Hány céget képvisel a szövetség, és miért éri meg csatlakozni az MNNSZ-hez?

​

Tagságunk a hazai megújuló energiaipar legjelesebb képviselőiből áll, akiknek közös célja, hogy hazánkban is mind szélesebb körben elterjesszük a megújuló energiák, ezen belül a napenergia hasznosítását, és ezt a potenciális felhasználók körében népszerűsítsük. Tevékenységünkkel célunk az import energiafüggőség csökkentése, a hazai megújuló ipar fejlesztése, és munkahelyek teremtése. Közel 300 tagvállalatunk a hazai napkollektor-, napelem-, invert​er​-, tartószerkezetgyártók és forgalmazók, a megújuló alapú villamosenergia-termelés és -értékesítés, a napelemes és napkollektoros rendszerek tervezése, kivitelezése és az oktatás területét képviseli. ​Tagjaink tevékenységét segítjük saját népszerű kommunikációs felületeinkkel, melyeket az évi mindössze 35.000 Ft-os tagdíj mértékéig díjtalanul vehetnek igénybe. Rendszeresen szervezünk oktatásokat, képzéseket, kiállításokat, konferenciákat és előadásokat a tagvállalatainkkal és partnerszövetségekkel, szervezetekkel is együttműködve​. Az idei évben kerül megrendezésre a VI. Szolár Konferencia a Construma Reneo kiállítás keretein belül, mely évről-évre teltházas rendezvény. Évente több szakmai utat is szervezünk, melyen tagjaink kedvezményesen, önköltségi áron vehetnek részt. 

A szinte minden térre kiterjedő fejlődés az ember egyik legfontosabb adottsága, aminek köszönhetően temérdek olyan berendezés lát napvilágot, ami nem csak az emberiségnek segíthet, hanem a környezetnek is. Az energiaforrások felhasználását, kiaknázását tekintve értelemszerűen központi szerep jut az ipari forradalomnak, ami mentesítette az emberiség egyre nagyobb részét a nehéz testi munkától, illetve ez hozzájárult a különféle, hasznosabbnál hasznosabb berendezések, járművek feltalálásához. Régebben még, és sajnos sok esetben még ma is, az egyre növekvő energiaigényt a fosszilis energiahordozók kitermelése biztosította. Sajnos mára már az emberiség rájött, hogy ezeknek a tartalékai nem kimeríthetetlenek és a kitermelésük is egyre költségesebbé válik, arról nem is beszélve, hogy növekvő felhasználásuk hátrányokat is hozott. A környezetünk alig kétszáz év fosszilis energiaforrásokra való támaszkodás után már mutatja azokat a jeleket, amelyek alig pár évszázad múlva roppant károsak és veszélyesek lehetnek az emberiségre nézve.

Talán pontosan ezen ok miatt válik egyre sürgetőbbé az olyan berendezések feltalálása, alkalmazása és térnyerése, amelyek mindenképp segíthetnek megoldani az energiakérdést és emellett segítik a természet zöld jellegének a megtartását. Azonban az energia felét olyan célra hasznosítjuk, ahol nem szükséges az extrém magas hőmérséklet. Ilyen a fűtés, vízmelegítés, sok vegyi folyamat. Ezeket már bevált alacsony hőfokú energiát előállító készülékekkel meg lehet oldani. A Nap, a földhő az emberiség energia-igényének többszörösét ajándékozza. Több ilyen forog a köztudatban: vízi, szél és ár-apály erőművek, fatüzelés, napenergia, biogáz, biodízel. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a hőszivattyú. A fejlett országokban óriási kultúrája van a hőszivattyús hőtermelésnek, pl. a nálunk hidegebb klímájú Svájcban 2000-ben 53000 hőszivattyú 1000 MW teljesítménnyel működött. Nálunk viszont hiányzik a tájékoztatás ennek a fűtőgépnek az előnyeiről.

Ezen tulajdonságok miatt mindenképp érdemes megismerkedni a hőszivattyúkkal, és leginkább a két legismertebb fajtával, a levegő és geotermikus hőszivattyú modellekkel. Először is nem árt tisztázni, hogy mit is jelent egy ilyen eszköz. Nos, a ez a berendezés nem különbözik egy háztartási hűtőszekrénytől. A hűtőszekrény a belehelyezett ételt lehűti, vagyis kivonja a hőtartalmát, és azt a hátán vagy alján lévő hőcserélő segítségével kisugározza a környezetbe. A hőszivattyú ugyanezzel a szerkezettel ezt fordítva csinálja. A környezetet hűti le, a kinyert energiával pedig fűteni, melegíteni lehet.

A hőszivattyú elméletét 1780 körül Carnot dolgozta ki a Carnot-körfolyamat megfordíthatóságával. Míg a hőből munkát csak veszteségek árán lehet termelni (ebből ered a másodfokú perpetuum mobile kizárása), addig a munka hővé könnyen, veszteségek nélkül alakítható. Csak megfelelő technika kell hozzá. Temérdek típusú vásárolható meg manapság, és talán nem hibás az a kijelentés, hogy a levegő és geotermikus az, amelyik a leginkább elterjedtebbnek mondható.

Nem csak Európa temérdek nyugati országában és a többi fejlett kontinens államában bizonyul közkedveltnek a levegő hőszivattyú , hanem Magyarországon is. Számtalan teszt, kutatás és felhasználó is rámutatott már arra, hogy a levegő hőszivattyúval történő lakásfűtés gazdaságossága igenis biztosított, ugyanis a speciális hőszivattyús áramtarifa alkalmazásával akár -15 fokos külső hőmérsékletnél is alacsonyabb költségek jönnek ki, mint gázfűtés esetén. A hőszivattyú optimális méretezésénél viszont kicsit másképpen kell gondolkozni, mint egy hagyományos kazánnál. Annak érdekében, hogy minden remekül működjön, több éven keresztül, nagy hangsúlyt kell fektetni a méretezésre. A siker érdekében a felhasználó és a tervező közösen kell részt vegyen. Ez azért van, mert nem létezik ugyanis egyetlen, jól kiszámolható, optimális méretezés, hanem közösen kell keresni a felhasználó számára elfogadható kompromisszumot.

Nem szabad megfeledkezni az elsődleges számításokról sem, amik megadják, hogy mire is lehet számítani. Ha egy adott épület fűtéséhez elengedhetetlen teljesítmény a külső hőmérséklet függvényében lesz ábrázolva, akkor nagyjából egy ferde vonal lesz az eredmény. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet csökkenésével a fűtési igény növekszik. Ha ugyanezen a grafikonon a hőszivattyú teljesítménye kerül ábrázolásra a a külső hőmérséklet függvényében, akkor egy ellentétesen lejtő vonal lesz a végeredmény, ami arra utal, hogy a hőmérséklet csökkenésével a hőszivattyú leadott teljesítménye is csökken. Ahol a két egyenes metszi egymást, ott van a hőszivattyús fűtés határa, annál alacsonyabb hőmérsékleten már a készülék nem képes az épület hőigényét fedezni.

A levegő hőszivattyú legfőbb előnyei közé sorolható a tény, hogy -14 °C-os külső hőmérsékleten is önállóan képes fedezni az épület hőigényét. Természetesen tudni kell, hogy Magyarországon az épp ennyire alacsony hőmérséklet nagyon ritka. Épp ezért is állítják a szakemberek, hogy az ennél enyhébb időszakokban a nagy teljesítményű hőszivattyú meglehetősen túlméretezett. Akár 2-300 ezer forinttal is többe kerül, mint egy kisebb teljesítményű, ráadásul a folyamatos leszabályozás, ki-be kapcsolgatás rontja a hatásfokát és rövidíti az élettartamát. Milyen fajtát érdemes hát venni? A választásnál rengeteg mindent figyelembe kell venni. A mérlegelendő szempont tehát az, hogy egy évben milyen hosszú az az időszak, amikor kiegészítő fűtésre van szükség a hőszivattyú mellett, illetve milyen energiaforrásokból lehet garantálni a ezt a hőigényt. A tapasztalatok szerint a szélsőségesen hideg időszak valóban nem több néhány hétnél, emiatt nem biztos, hogy indokolt a kétszer nagyobb teljesítményű hőszivattyú beépítése. Különösen akkor nem, ha kiegészítő fűtési lehetőség rendelkezésre áll, mert a régi gázkazán még adva van, vagy cserépkályha, kandalló van az épületben, ami,ha némi kényelmetlenséget jelent is ugyan, bevethető a szükséges időszakokban. Sőt, ha sem gáz, sem fatüzelési lehetőség nincs, akkor szóba jöhet az elektromos kiegészítő fűtés is, ami ugyan önmagában nem tudna versenyképes lenni, de éves viszonylatban már elviselhető többletköltséget jelent csak.

Ezen kívül nem lehet megfeledkezni a geotermikus hőszivattyúról sem. Ez is, akárcsak a levegő típus, olyan fűtési/hűtési rendszer, amely a talajból vesz fel vagy a talajba bocsát ki hőt. Ez nyilván függ a beállítástól is. A hőszivattyú télen a hőforrásként használt talajból vonja el a hőt és adja le az épület felé, miközben nyomásváltoztatással magasabb hőmérsékletté alakítja. Nyáron éppen fordítva működik, tehát a ház belsejéből vonja el a hőt, majd adja le a talaj felé. A geotermikus hőszivattyú rendszer gyakorlatilag a talaj állandó hőmérsékletét használja ki annak érdekében, hogy csökkentse a hűtés és a fűtés működési költségeit és hogy növelje ezek hatékonyságát. A még nagyobb hatékonyság érdekében a geotermikus hőszivattyú kombinálható napkollektoros rendszerekkel.