Napsütés nélkül éjszaka működő napelemek. Kész átverés, abszurdum. Ellentmondás a javából, lehetetlenséget állító közlemény. Okkal-joggal gondolhatnánk, hírhajhászok, bulvárt sejtető bejelentése ez, ami kétségtelenül ostobaságnak tűnik, ám a hír, bármennyire is meghökkentő, igaz. Olyannyira, hogy a Kaliforniai Egyetem Davis-i kampuszának Elektro- és Számítástechnikai Mérnöki Karának kutatója, Jeremy Munday egy régebbi bátor mérnöki ötletet továbbfejlesztve ráirányította a figyelmet arra, hogy az elképzelés megvalósítható. Az elv életképes, bizonyítják ezt a készülő prototípusok. Munday úgy gondolja, hogy egy különleges, egyedi megoldású fotovoltaikus cella képes éjszaka négyzetméterenként 50 W elektromos áramot generálni. Azt számolta ki, hogy ez negyede annak, amit nappali fényben egy normál napelem képes leadni. Kutatópartnerével, Tristan Depp-el az új eszköz hatékonyságának növelését akarják elérni. Vagyis, hogy a jelenlegi csekély mennyiségű energia előállítására képes éjjeli napelemek mind többet produkáljanak. Ez a céljuk amikor a készülő prototípusok „tudását” elemzik és magasabb szintre emelik.

solar-panels-2458717_1280-1050x525.jpg

Mi a lényege a „fordított napelemnek”?

A normálishoz hasonló elven működik, azzal az eltéréssel, hogy az éjszaka kisugárzó hőt használja energia nyerésére. A nappali besugárzás során felmelegedett tárgyak éjjel adják vissza az elnyelt hő egy részét, infravörös sugárzás formájában. Ezt e jelenséget az emberiség réges-régen használja hűtésre: úgynevezett termoradiatív cellák segítségével az egyes gépek működése során keletkező hulladékhőt is hasznosítják. Az eredeti elképzelés az volt, ha egy ilyen eszközt meleg helyre raknának ki, s az égre fokuszálnák, irányítanák, így a világűr felé tudna sugározni infravörös tartományban, ugyanis melegebb, mint a világűr. A napfény elnyelése során kialakuló feszültség révén állítanának elő energiát, a hagyományos, megszokott napelemek, a „fordított napelem” viszont a kisugárzáskor kialakuló feszültséget használja. Jóllehet az áram fordított irányban folyik, de ettől ez még folyik, folyamatosan így „üzemel”. „Más anyagokat kell felhasználni, de a fizikai alapelv azonos a szokványos, normál napelemekével” - fejtette ki Munday. Különlegessége a berendezésnek, hogy nappal is működőképes, természetesen csak akkor, ha biztosítani tudják a beérkező napsugárzástól való védelmét. Miután elvileg a nap 24 órájában működtethető ez a sajátságos tulajdonságokkal bíró napelem, képes lehet arra is, hogy egyensúlyt teremtsen az energiahálózat éjjel és nappali időszaka között.

A Góbi, egy terméketlen sztyeppe, amelynek felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, „holdbéli” hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. Mégis van összefüggés az értékes gyümölcs és a kietlen vidék között. Erre szolgál magyarázatul a térségből nemrégiben hírportálunkhoz érkezett információ, miszerint tőzegáfonyát termesztenek a Góbi sivatagban, Kína területén Jincsuan város vidéki övezetében. Kettőezer száz hektáron egy napelemparkban létrehoztak egy speciális szerkezetet, amelybe 2 millió darab napelemet építettek be, amely 670 MW teljesítményre képes. Egészen különleges, hogy ez létesítmény naponta több energiát termel, mint hat magyar 500 kW-os napelempark egy esztendőben. Öntözőrendszert alakítottak ki a napelem szerkezet alatti teljes területen, amelyet alkalmassá tettek mezőgazdasági művelésre, nevezetesen tőzegáfonyát termesztenek. Új fejlemény a fejlesztésben, hogy a közelmúltban adtak át – egy 1,3 GW méretben – a meglévőtől kétszer nagyobb teljesítményű objektumot. Mintaértékű, hogy a kínai állam nem gördít akadályokat a beruházások megvalósítása elé, sőt messzemenően támogatja azokat. Nem nehezítik a folyamatos előbbre jutást, sok helyszínnel ellentétben, itt nem hoznak kéthavonta új szabályokat. A szerkezetnél az 1300 darab Huawei 50 és 70 kW -os invertert használnak. Három gyártó szállította azt a forgatós rendszert, amely gondoskodik a napelemek mozgásáról és napkövetéséről. Kétezer munkással 350 MW-ot fél év alatt húztak fel.

2_1.jpg

Az első eset a 2017-es Irma hurrikán idején történt, amikor a Tesla ingyenessé tette a Supercharger töltést, illetve feloldotta a szoftveresen korlátozott kapacitást az ottani autók akkumulátorcsomagjából, hogy a lehető leghamarabb és legbiztonságosabban menekülhessenek a lakosok a hurrikán elől, írta a teslasok.hu. Azóta a Tesla többször is így tett, mikor úgy látta, hogy a többletkapacitással és az ingyenes töltéssel akár életeket is menthet, ezúttal pedig a figyelmen kívül hagyhatatlan Kína koronavírus-helyzet miatt hozta meg újra ugyanezt a lépést a gyártó. A kínai Hupej tartomány fővárosából, Vuhanból indult vírus terjedése miatt sokan igyekeznek kerülni a tömegközlekedést az érintett területeken, éppen ezért a költségek ellenére most többen ülnek autóba, mint eddig. Többletkapacitást ezúttal nem, de ingyenes kapacitást biztosít a Tesla az ottani tulajdonosok számára Supercharger töltőhálózaton. Ez persze a karanténok miatt nem minden esetben jó arra, hogy a teslások elutazzanak a vírus sújtotta területekről, abban viszont minden esetben segít, hogy kerülhessék a tömegközlekedést. A Tesla hangsúlyozta, hogy az ingyenes töltést csak a vészhelyzetre való tekintettel oldották fel, és ahogy vége a koronavírus-helyzetnek, minden visszaáll a normál kerékvágásba.

tesla-motors-china-electric-car-sales-600x330.jpg

 

A munkavédelemnek a napelemszerelésben, mint minden más munkavégzéshez kapcsolódó tevékenységben kiemelt szerepe van. A napelemes rendszerek szerelése esetén a fő veszélyforrást a magasban végzett munkavégzés, a munkakörnyezet és a feszültség alatt lévő berendezésekkel való kapcsolat jelenti. Fontos tudni, hogy a munkabiztonsági előírások betartásáért, betartatásáért a munkavezető, adott esetben a tevékenységet végző vállalkozás vezetője a felelős.

A MAGASBAN TÖRTÉNŐ MUNKAVÉGZÉS ELŐÍRÁSAI

A magasban végzett munkavégzésnek munkavédelmi szempontból szigorú előírásai vannak. Minden olyan munka ilyen tevékenységnek minősül, ami a talajszint felett 1 m magasságban történik. Az ilyen típusú munkavégzés során előírás, hogy a tetőn dolgozók testhevedert viseljenek és megfelelően legyenek biztosítva kötéllel is a tetőszerkezethez. A tetőn dolgozóknak a heveder mellett munkavédelmi sisakban, bakancs és kesztyűben kell a tevékenységet végezniük. Amennyiben a napelemeket alternatív módon nem az épület tetején, hanem annak falán helyezzük el, akkor bizonyos magasság esetén, ha indokolt (pl.: állvánnyal nem megoldható), akkor vezetőkötélre van szükség. Ez a kötél olyan hajlékony vezeték, ami a függőlegesen mászó személy mellett fut, és ehhez kerül rögzítésre a csúszó zuhanásgátló. A rögzítési pontnak egy olyan kijelölt csatlakozási hely, amihez a biztosító kötelet lehet rögzíteni. Az erre a célra kialakított pontnak 10 kN terhelő erőnek kell minimum ellenállnia. Amennyiben ilyen méretezett és külön erre a célra kialakított pont nincs az adott helyen, úgy ezt létesíteni szükséges az erre a célra rendszeresített eszközökkel, technológiákkal. A rögzítési pont kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az a lezuhanás ellen védett dolgozó feje fölött függőlegesen legyen kiválasztva. Érdemes tudni, hogy a munkavégzést 0° Celsius fok alatt és csapadék hullásakor nem végezhető. Eső, hóesés, közelgő zivatar, jegesedés kezdete előtt, a csúszásveszély kialakulása, villámcsapás veszélye, vagy nagy erejű széllökés miatt a munkavégzést fel kell függeszteni.

MEGFELELŐ MUNKAKÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

Napelemes rendszerek szerelésével kapcsolatban a tetőn történő munkavégzés esetében az előző fejezetben már kifejtésre került, hogy miként szükséges kialakítani a megfelelő munkakörnyezetet, ugyanakkor vannak esetek, amikor állvány, vagy daru segítségét kell igénybe venni. Ezek esetében – kiemelten mozgatásukkor – oda kell figyelni arra, hogy véletlenül se érintkezzenek, vagy közelítsék meg a magasfeszültségű vezetékeket.
Fix állványrendszer esetén arra kell odafigyelni, hogy a szerkezet talapzata stabil legyen, ne süllyedjen meg és ne dőlhessen el semmilyen irányba. ezen veszélyek ellen a leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha a talajt megfelelően előkészítjük és lehetőségekhez mérten a szerkezetet az épülethez is rögzítjük. Így egyrészt az állványzaton dolgozók testi épségét tudjuk biztosítani, másrészt a fejlesztés alatt álló ingatlan sérüléseit is el tudjuk kerülni.

FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓ BERENDEZÉSEKKEL VALÓ MUNKAVÉGZÉS

Napelemes rendszer kialakításakor, a munkakezdés előtt a tetőn áthaladó vagy a munkavégzés közelében lévő csupasz villamos vezetéket mindenképpen feszültségmentesíteni szükséges. A napelemek bekötésekor pedig ügyelniük kell arra, hogy semmiképpen ne érje őket áramütés. Napelemszerelés esetén fontos tisztában lenni azzal, hogy a napsugárzás, vagy akár a szórt fény hatására folyamatosan jelen van a DC feszültség a panelek kapcsain.

TOVÁBBI ELŐVIGYÁZATOSSÁGI TEENDŐK

Vannak olyan teendők, amikkel nem a közvetlenül a tetőn dolgozókat védjük, hanem az épület környezetében közlekedő embereket, vagy éppen magát az ingatlant. Munkavédelmi kikötés, hogy a munkavégzés ideje alatt a munkaterület körül feltüntetésre kerüljön a ,,VIGYÁZZ, A TETŐN DOLGOZNAK!” felirat. Ezzel az ott lakók, és egyéb járókelők figyelme kerül felhívásra, hogy elkerüljék a területet, nehogy egy leeső elem (szerszám, alkatrész, cserép) sérülést okozzon. A munka végeztével a tetőt kellőképpen át kell nézni nehogy rajta maradjon nem kívánatos anyag, hulladék, vagy szerszám. Javasolt még a csapadékelvezető csatornákat időnkként ellenőrizni, tisztítani, hogy azt nem tömíti-e el valamilyen, a napelemes rendszer felszerelése után maradt hulladék, törmelék.  Minden alkalmazottnak a céghez való belépéskor és évente részt kell vennie munkavédelmi oktatáson. A napelemszereléssel kapcsolatos munkavédelmi előírásokról a napelemszerelő képzéseken részletesen is tájékoztatásra kerülnek a magasban dolgozók.

Elektromos koncepcióautó. Lehet találgatni, mit jelent ez a kifejezés. A megfejtésre a Sony adja meg a magyarázatot.

Olyan fejlesztésbe kezdtek ugyanis, amelynek célja, - egyelőre legalábbis -  nem egy új autó piaci felvonultatása, hanem annak „illusztrálása” milyen tulajdonságokkal, képességekkel bírhat a jövő autója. Ha úgy tetszik, ez egy bizarr provokáció a szórakoztató elektronika gyártásában erős Sony cég részéről, ugyanakkor komolyan figyelemre méltó technikai történés, amit az autógyáraknak látókörükben kell tartaniuk, hiszen meglepő mobilizációs törekvésekről, koncepciózus újításokról van szó. Az a szemléletváltás érhető tetten a háttérben, amely elősegítheti, megreformálhatja az autógyárak fejlesztési elképzeléseinek, módjainak újra gondolását.

4.jpg

Nem újkeletűen szembesülnek az autógyárak ezzel a kihívással, hiszen a Szilícium völgyben, Palo Altában található, az elektromos meghajtású autók gyártására alapított amerikai Tesla vállalat prognosztizálta, hogy elkerülhetetlen feladat lesz a hagyományos autógyárak számára az elektromobilitás törekvéseit magukévá tenni, a közlekedés új korszakát, gyártástechnológiai hátterét mind gyorsabban napirendre tűzni. A Tesla régóta sürgeti a váltást, elhintették a köztudatban a változtatás elkerülhetetlenségét, azt azonban senki sem gondolta, milyen gyorsan bebizonyosodik a cég prognózisa. Mármint az a felvetés, hogy egy mai autó sokkal inkább kerekekre szerelt számítógép, mintsem számítógépet is tartalmazó autó.

2.jpg

És ez a teória olyan gyártók piacra lépését is eredményezheti, akiktől korábban távol állt az autógyártás. Márpedig, ahogyan a Sony példája mutatja, meglehet hogy ez fog bekövetkezni. Mit demonstrál a Sony? A CES 2020 kiállításon, Las Vegasban leplezte le a Vision-S elnevezésű elektromos koncepcióautóját. Miközben a legtöbb autógyártó a SUV (utcai terepjáró) kategóriában jelenik meg első elektromos modelljével, addig a Sony azért is szembe megy a trendekkel, hiszen a Vision-S egy szedán (két- és négyajtós zárt kocsiszekrényű személygépkocsik általános elnevezése, bár szinte kivétel nélkül négy ajtósok a limuzinok).

sonyvisions.jpg

Milyen „paraméterekkel” bír a Vision-S? Nem egyszerűen autó, egyéb képességeit is felvonultatja, például az autó belsejében és külsején 33 különféle érzékelőt helyeztek el. A jármű műszerfalán végigvezető képernyő hasonló, mint a Honda e, vagy  méginkább a Byton Mbyte megoldása. Az utasok számára az első ülések fejtámláiban is képernyőket helyeztek el. A kocsi állandó online kapcsolatot is kínál, és 360 fokos audiórendszerrel rendelkezik. Az is elhangzott a kiállításon, hogy a japán gyártó egy újonnan kifejlesztett elektromos autó platformmal is bír, amelyet a hírek szerint a Magna autóipari beszállító tervez. A Sony gondol a többi járműtípusra is, ugyanis a padlólemezre például a SUV is építhető. A Sony vezérigazgatója, Kenichiro Yoshida hangsúlyozta: a mobilitás jövőjét, és az ahhoz való hozzájárulásukat demonstrálja ez a prototípus. Azt homály fedi, hogy a Sony szeretné-e sorozatgyártásba vinni a bemutatott autót, vagy megmarad a koncepcióautó szinten a Vision-S modell.

fotók: sony.net

1.jpg

A napelemes rendszerekkel kapcsolatban az ügyfelek részéről az egyik legnagyobb aggodalmat a viharok jelentette veszélyek okozzák. Ez egyfelől érthető is, mivel a napelemek és a kábelek közvetlenül ki vannak téve a környezeti hatásoknak. 

MILYEN ERŐK VESZÉLYEZTETIK A NAPELEMEKET?

Az időjárási körülmények között a legnagyobb veszélyt a napelemekre és a kábelekre a nagy erejű széllökések, a villámlások és a jégeső jelenti. Szerencsésnek mondható, hogy utóbbi légköri esemény csak igen extrém esetekben fordul elő olyan méretben, hogy az komoly károkat okozhasson a panelekben. A modern napelemek már olyan edzett üvegborítással vannak ellátva, hogy az általánosan előforduló, kisebb szemcseméretű jégnek (1-1,5 cm) könnyedén ellenállnak. Extrém, több centimétert meghaladó jégeső esetén, viszont már minden valószínűséggel nem csak a panelek, hanem a teljes tetőszerkezet komoly károkat szenved el.  Egy-egy vihar alkalmával adott területen több száz, de akár több ezer villámcsapás is bekövetkezhet. Ezért minden épület, de a napelemes rendszerrel szerelt épületek esetében kiemelten fontos, hogy megfelelő villámvédelemmel rendelkezzen. Mint tudjuk a villámhárítók azt a célt szolgálják, hogy villámcsapás esetén ne elektromos berendezéseink szenvedjék el a hirtelen áramütést, hanem az a földbe kerüljön elvezetésre. Erre a védelemre pedig a napelemeknek is szüksége van.

Egyre gyakoribb jelenségnek számítanak Magyarországon is a heves szélviharok, melyek alap esetben is komoly károkat tudnak okozni a tetőszerkezetekben, a napelemmel szerelt tetőknél pedig fokozott veszélyforrást is jelentenek. A rizikófaktort az jelenti, hogy a napelempanelek és a tetőszerkezet közötti minimális térben bele tudnak kapni a heves szelek. Ilyenkor a napelemek vitorlaként viselkednek, mert a rögzítés által felfogják a szelet. A tehetetlenség miatt a szerkezet rögzítései idővel elgyengülhetnek, ezért ezek ellenőrzése időnként szükségessé válhat. Extrém széllökések viszont bármikor előfordulhatnak, ami a szerkezet megbontásával, elborulásával, vagy a kábelek elnyíródásával járhat.

HOGYAN LEHET MEGELŐZNI A KÁRESEMÉNYEKET?

A megelőzésnél az elsődleges szempont, hogy a napelempanelek megfelelően kerüljenek rögzítésre a tetőszerkezethez vagy a talajhoz. A ferde tetős telepítések esetén a tetőspecifikus kampók, rögzítő- és kötőelemek segítik elő, hogy a napelemek stabilan, egybeolvadva az épülettel kerüljenek felhelyezésre. A lapos tetők esetében a napelemek szintén egy kialakított tartószerkezethez kerülnek rögzítésre, viszont ezt a szerkezetet is szükséges valamilyen úton-módon a tetőhöz fixálni. Ennek pedig több változata is létezik. A legjobb megoldást a lehorganyzott tartórendszer jelenti. Ekkor az épület tetőszerkezetéhez közvetlenül kerül rögzítésre a napelemes tartószerkezet. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy nem kívánatos a tető megbolygatása, akkor lesúlyozott tartórendszer kerül létrehozásra. Ebben az esetben a szerkezet kialakításáért felelős szakemberek határozzák meg pontos számítások alapján, hogy mennyi és mekkora betonelemre van szükség ahhoz, hogy a napelemes rendszer stabil maradjon.

Szabadtéri rendszerek esetén szintén fontos szempont a megfelelő rögzítési pontok előkészítése. Ennél a típusnál a leggyakrabban használt változatot a cölöpözött, a lehorganyzott és a talajcsavaros megoldások jelentik. Ezek mindegyike megfelelően odaszögezi a szerkezetet a talajhoz, így nem kell tartanunk annak felborulásától. Bár nem kifejezetten megelőző tevékenység, viszont komoly költségektől kímélhetjük meg magunkat, ha háztartásunk lakásbiztosítását a napelemekre is kiterjesztjük, vagy külön biztosítást kötünk rá. Ezzel a káresemény bekövetkezésekor be tudjuk magunkat biztosítani, hogy ne önerőből kelljen megfinanszírozni a rendszer javítását, vagy ismételt beszerzését.

A megfelelő alkatrészek megválasztása mellett fontos még, hogy olyan vállalkozó végezze el a telepítést, aki széleskörű tudással és tapasztalattal rendelkezik. Több esetben is előfordulhat még biztosítás ellenére is, hogy a biztosító nem fizet a károsultnak, mert bizonyíthatóvá válik, hogy az esemény bekövetkeztekor nem volt viharos erejű a szél, és a kár szerelési vagy anyaghibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy a pontatlan kivitelezés nagyban növeli rendszer sérülékenységét, ezért az minőségi kivitelezésnek prioritást kell élveznie. Az extrém időjárásért éppen a klímaváltozás tehető felelőssé, ami ellen leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha energiaszükségletünket megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerrel biztosítjuk.

Szerencsére ma már Magyarországon is egyre jobban terjed a környezettudatosság és a megújuló energiák felhasználása iránti kereslet. A lakosság körében leginkább terjedő megoldások a napenergia hasznosítását szolgáló technológiák. A témában azonban sok új, eddig ismeretlen fogalommal találkozhatnak az érdeklődők. Ilyen téma például az, hogy napkollektort vagy napelemet válasszunk? Mi a különbség közöttük? Ebben a cikkben bemutatjuk a két technológiát röviden. A kettő közötti különbségeket előnyeiken és hátrányaikon keresztül érzékeltetjük.

napelem2.jpg

Napkollektor fogalma

A két technológia közül az egyszerűbb működési elvűnek a napkollektor tekinthető. A rendszer lényege, hogy a kültéri egységben folyadék kering, amely lehet víz, vagy fagyálló tulajdonságokkal rendelkező folyadék. A kültéri egység magába gyűjti a napenergiát azáltal, hogy a benne található folyadék felmelegszik. Ezt a folyadékot a felmelegítést követően egy úgynevezett puffer tartályban tárolják. Ez többnyire kiválóan szigetelt falakkal rendelkezik, így a meleg víz hőmérsékletét is tovább képes tárolni. Ebből a tartályból szükség esetén a melegvíz bármikor felhasználható mosogatáshoz, tisztálkodáshoz, de akár fűtéshez is alkalmazható, így nem csak maga a víz, hanem a begyűjtött hő is kihasználhatóvá válik. A napkollektoroknak több típusa van, és bár működési elvükben nem különböznek egymástól, megvalósításukban eltérnek. Manapság a két legelterjedtebb a vákuumcsöves, valamint a sík kollektor.

Síkcsöves napkollektor

Európában ez a típus a leggyakrabban előforduló, főleg a mediterrán területeken. Ennek a típusnak jellegzetessége az úgynevezett szelektív rétegből származó kékes szín, amelyről messziről felismerhető, hogy napkollektorról van szó. A panelt egy speciális 3-4 milliméter vastag üveg fedi. Kialakítása egyszerűnek mondható és emiatt aránylag hosszú élettartammal is rendelkezik. Az alacsony hőmérsékletet, vagyis a téli időszakot kivéve megfelelő hatásfokkal működtethető.

Vákuumcsöves napkollektor

Ez a típus már megjelenésével is különleges és felismerhető, hiszen a háztetőkön elhelyezett kékes üvegcsövek sorából álló panel bárki figyelmét felkelthetik. Ezek a csövek valójában dupla rétegűek és a két réteg között mesterséges vákuum található, melynek köszönhetően nincs hőveszteség. Ezáltal ez a típus a téli időszakban is kiválóan üzemeltethetőek.

Napelem fogalma

A napelem a napkollektorhoz viszonyítva egy jelentősen eltérő rendszer. Míg a napkollektor „csak” hőenergiát tárol, addig a napelem a Nap fényenergiáját alakítja át (egyen)árammá, amit ezután képes tárolni és szükség esetén tovább alakítja váltóárammá is, hogy eszközeinket árammal láthassuk el. Természetesen a napelemeket is több típusra oszthatjuk, ezek az amorf szilíciumos, monokristályos- illetve polikristályos szilíciumot tartalmazó napelemek.

Amorf szilícium napelem

A napelemek közül ez tekinthető a leggyengébb hatásfokú, de legnagyobb felületigényű technológiának. Ennek következtében olcsóbb a kiépítése és fenntartása, szórt fényben jobban működik, emellett pedig a hőmérsékletre is kevésbé érzékeny.

Polikristályos napelem

Ennek a típusnak a hatásfoka közepesnek mondható, de kifejezetten hosszú élettartammal rendelkezik. Az amorf szilíciumnál jobb hatásfok a polikristályos cellák gyártási technológiájából következik. Több energia felvételére képes.

house-3408202_1280.jpg

Monokristályos napelem

A monokristályos típusok a jelenlegi legnagyobb hatásfokkal (15-20%) rendelkező napelem típusok, melyeknek az élettartama is kimagasló, akár 30 év is lehet. Optimális hatásfokát közvetlen napfénnyel képes elérni, de szórt fénynél sem számolhatunk jelentős hatásveszteséggel. A három napelemfajta közös jellemzője, hogy szilícium-tartalmuk miatt érzékenyek a felfogott napsugarakra, ezért a túlzott napsugárzás ronthatja celláik működési teljesítményét.

Napkollektor vagy napelem? Mik a különbségek?

A hatásfokot tekintve a napkollektorok általában 70-90 százalékban hasznosítják a napsugárzást, míg a napelemeknél ez az arány mindössze 10-20 százalék. Vagyis a napkollektorok nagyobb arányban tudják hasznosítani a Nap hőjét, mint a napelemek a napfény energiáját. Emiatt a napelem paneljeiből alapvetően többre van szükség, mint napkollektorból, azonban az energiatárolásban a napelemes rendszerek jobban teljesítenek.

Mechanizmus

A hőenergia és az elektromos energia jellemzői közti különbségekből adódóan a két technológia működési mechanizmusa eltérő: a napkollektor rendszer a hőenergiát kevesebb ideig tudja tárolni, mint a napelemes rendszerek az elektromos energiát. Ez azt jelenti, hogy míg a meleg vizet csupán pár napig lehet tárolni, addig az átalakított áramot akár hosszú hónapokig is a speciális akkumulátorokban.

Napelem vagy napkollektor helyigény szempontjából

Bár a napkollektor paneljei nagyobbak, mint a napelemek részei, a nagyobb szükséges (napelem)panel mennyiség miatt nem feltétlenül egyértelmű, hogy melyik típusnak nagyobb a kültéri helyigénye.
Beltéri egységek esetén, az elektromos áramot fejlesztő napelem rendszer számára elegendő pár vezeték, valamint egy utazótáska méretű tárolóegység. Ezzel szemben a kollektor rendszernek egy – térfogattól függően akár – több száz literes tartály is szükséges, emellett a vízelosztáshoz a lakóegységen belül a csővezetékeket is át kell alakítani.

Napelem és napkollektor engedélyek

A napkollektorokat bárki, előzetes engedélyeztetés nélkül telepítheti otthonába, a napelemek telepítését azonban egyeztetni kell az energia-szolgáltatóval. Szerencsére manapság már a napelemet forgalmazó vagy telepítő cégek maguk elvégzik az engedélyeztetési folyamatokat, így a vevőnek nem kell ezzel foglalkoznia ezzel a témával.

süti beállítások módosítása