A 22. Nemzetközi Passzívház-konferencia fő üzenete az lesz, hogy megéri ilyen épületeket tervezni és építeni. Az eseményt jövő március 9-én és 10-én rendezik meg a bajor városban. Különösen a nagyvárosokban folyamatosan nőnek a bérleti díjak. Ilyen szempontból Németországon belül München, Frankfurt am Main és Stuttgart a legdrágább települések közé tartoznak. Emellett az újonnan épített otthonok árai is folyamatosan emelkednek. A közösségek eközben amiatt panaszkodnak, hogy hiányoznak a megfizethető lakóterek. Éppen ezért - a klímavédelmi célokat figyelembe véve - a városok és a közösségek azon kihívás előtt állnak, hogy megfizethető és energiahatékony épületeket kell megvalósítaniuk. Ez egyaránt érvényes az újonnan épített és a felújított ingatlanokra.

A hatékonyság és a gazdaságosság ötvözése nem véletlenül áll a 22. Nemzetközi Passzívház-konferencia középpontjában. A passzívház-szabvány már ma is megfelel a Nearly Zero Energy Building (NZEB) követelményeinek. Az NZEB az Európai Unióban 2020-tól minden újonnan épített házra vonatkozik, míg 2018-tól az összes új nyilvános épületre.

Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadi Passzívház Intézet alapítója és vezetője úgy vélte, hogy az energiahatékony alkotóelemek tekintetében komoly előrelépés történt a területen. A három rétegű üvegekkel ellátott ablakok például már csak alig kerülnek többe, mint a hagyományos nyílászárók. Ez a fejlődés minden más olyan terméknél is megfigyelhető, amely meghatározó a passzívház létrehozása szempontjából. A konferencián több ezer projekt tapasztalatait fogják összegezni.

Bajorországban több program is támogatja az energiahatékony építést és felújítást. Rudolf Escheu, a bajor gazdasági minisztérium megújuló energiákért és energiahatékonyságért felelős részlegvezetője közölte, hogy a szaktárca a 10 000 házas projektjével támogatja az energiahatékony és a jövő kihívásainak megfelelő új épületek építését és a régiek felújítását. A tartomány emellett már 2011-ben hozott egy olyan döntést, hogy alapvetően minden újonnan épített, nem állami és nem lakás célú épületet a passzívház-szabvány szerint kell elkészíteni.
A legérdekesebb müncheni passzívház-programok között van a 138 lakásos wagnisART, amelyet a jövőbeli lakókkal közösen alakítottak ki, valamint 25 lakást hoztak létre passzívházakban a Gertrud Grunow utcában. A Passzívház Intézet projektadatbázisa számos bejegyzést tartalmaz helyi épületekről is és a www.passivhausprojekte.de oldalon érhető el.

A Texasi Egyetem és a dél-koreai Hanyangi Egyetem kutatói egy olyan fonalat alkottak meg, amely áramot termel, ha mozgatják. Az egyes fonalszálak annyira érzékenyek, hogy akár az egyes légzésmozdulatok is elegendők az áramtermelésre. A technológia alkalmazási lehetőségei nagyon sokfélék, de a legésszerűbbnek az áramot termelő ruhák megalkotása tűnik. Az új fejlesztés alapját olyan szénből készült üreges henger képezi, amelynek az átmérője körülbelül tízezerszer kisebb az emberi hajszálnál. Ezeket a szálakat fonallá fonták össze, majd azt szilárd polimer védőborítással látták el. Amennyiben a fonalat valami megmozgatja, akkor az üreges henger térfogata lecsökken és az abban lévő elektromos töltések közelebb kerülnek egymáshoz. Mindez növeli a feszültséget és végeredményben az áramtermelést. Az nem igazán lényeges, hogy milyen mozgás éri a fonalat. A kutatók a fejlesztésüknek a Twistron nevet adták, írta a trendsderzukunft.de.

Hosszú távon ebben vagy más hasonló technológiában ott rejlik az a lehetőség, hogy teljesen kiválthatja az elemeket és az akkumulátorokat, legalább is a kisebb viselhető termékek, például a fitneszkarkötők esetében. De a szenzorokban vagy a kisebb egészségügyi eszközökben is praktikus lenne a megoldás alkalmazása és az áram helyi termelése. A kutatók benyújtották a szabadalmi keresetüket. Amennyiben azt elfogadják, akkor továbbfejlesztik a technológiát. Ezután azt kutatnák, hogy mennyi áram nyerhető ki maximálisan az eljárás segítségével. Abból ugyanis következtetni lehet majd a lehetséges alkalmazási területekre.

A darmstadti Passzívház Intézet tudományos szempontok alapján megvizsgálta a baunatali rendőrség adminisztrációs épületét, amely megfelel a passzívház szabvány előírásainak. A Hessen északi részén található Baunatal rendőrsége különösen nagy figyelmet fordított arra, hogy csökkentse a károsanyag-kibocsátását és az energiafelhasználását, ezzel pedig hozzájárul a klímavédelemhez. Többek között ezzel a megállapítással zárult a Passzívház Intézet vizsgálata. Az intézményt a tartományi gazdasági minisztérium bízta meg az anyag elkészítésével. A tapasztalatokból más projektek és szervezetek is profitálhatnak, ráadásul a jövőben gazdaságosabb épületeket lehet tervezni.

Hessen 2030-ig szén-dioxid-semleges akar lenni. Ahhoz, hogy ez a cél elérhető legyen, a tartomány új energetikai építészeti szabványokat fogadott el. A rendőrség 2014 óta használja a baunatali adminisztrációs épületét, amely 80 méter hosszú és 4000 négyzetméter alapterületű. A Passzívház Intézet munkatársai csöveket és szenzorokat helyeztek el, majd kalibráltak az épületben. Az adatokat 2015 elejétől 2017 áprilisáig gyűjtötték és elemezték. Soren Peper, a Passzívház Intézet szakembere elmondta, hogy az adatgyűjtéssel kapcsolatos előkészületek már az építési szakaszban elkezdődtek. Peper vezette az adatgyűjtési projektet az első előkészületektől az információk kiértékelésig.

Az egyik legérdekesebb és legfontosabb eredmény, hogy az épület mért fűtésfogyasztása csak 19,2 kilowattóra, ez jelentősen alacsonyabb az átlagos irodaépületek értékeinél, ráadásul nem is marad el sokkal a tervezett 18,3 kilowattórás értéktől. Kiderült az is, hogy mely területeken lehet még javítani. Az egyik ilyen, hogy az öt szervertermet folyamatosan hűtötték. Emellett nem használták ki teljesen az irodákban a passzív hűtésben rejlő lehetőségeket. A hőpumpa áramfogyasztása 10,9 kilowattóra volt és képes volt a teljes fűtési és fűtési energiát biztosítani. Az épület felépítésére Hessen kereken 20 millió eurót fordított. Peper szerint már az építés előtt látható volt, hogy az energiahatékony intézkedések miatti némileg magasabb beruházási költségek jóval kisebb használati költségeket eredményeznek majd. Az energiahatékony építés területén Hessen már most teljesíti a 2019-es Európai Épület Irányelv előírásait.

Mivel a megújuló energiaforrások szép lassan átveszik a nem megújuló energiaforrások szerepét, ezért vannak olyan berendezések, rendszerek, amelyek az energiatermelés alappillérei lesznek. Kétségtelen, hogy idesorolható a napelem is, amelyik már 10 éve is reményt adott arra, hogy igenis a jövő lehet tiszta, szép és energia-dús. A napelemeknek tehát nem lehet nemet mondani, hiszen ezek elképesztő ütemben fejlődnek. Mindez nem csak a fejlett országokra igaz, hanem hazánkra is. Ezért is érheti meg előre gondolkozni és már most beszerezni a napelemet.

Pár éven belül triplájára nőhet a világ napenergia-előállítsa. Ezt példázza, hogy tavaly a világ villamosenergia-termelésének csupán 2 %-át adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt napenergia-kapacitás. Egyes előrejelzésekre adva pedig kijelenthető, hogy elérheti a több, mint 900 gigawattot is, ami egy elképesztő teljesítmény lenne. A napelem fényes jövőjét az is hűen türközi, hogy 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 %-os növekedés az előző évi új telepítésekhez képest. Ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.

Aki kicsit is otthonosan mozog a megújuló energiaforrások világában, érdekli a természetvédelem és igenis hisz az emberiséget fenyegető klímaváltozásban, nem bírja szó nélkül hagyni Amerikai jelenlegi elnökének, Donald Trump-nak a nyilatkozatait. Az elnök a tényeknek nemet mondva elutasítja a megújuló energiaforrásokat illető törekvéseket, és inkább a szenet választaná. De a világ legerősebb országának elnöke sem tehet a napelem ellen semmit. Ezt igazolja, hogy a tavalyi év harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 191%-kal többet, vagyis csaknem háromszoros mennyiségű új kapacitást helyeztek üzembe napelemes energia-termelő rendszerből az USA-ban. Sőt, az elkövetkezendő években még intenzívebb növekedést jósolnak a piaci elemzők, ami vicces módon Trump ellenkezése dacára pont az ő egyik legfőbb deklarált célját, új munkahelyek teremtését is szolgálja.

A napelem terjeszkedésében Magyarország sem marad le, de persze nem teljesít itt úgy, mint például Németország vagy épp Hollandia. A törekvések között említést érdemel az, hogy Százhalombattán az évi 14-20 megawatt beépített teljesítményű szolárpark lehet az egyik legnagyobb hazai bravúr. Emellett pedig Gemencen olyan különleges fotovoltaikus napelemtől kapja az elektromos áramot egy erdészház, amelyhez egy energiatároló konténer is tartozik. A 2015 novemberében felállított prototípus már túljutott a sikeres tesztüzemen, és megkapta a TÜV Rheinland tanúsítási dokumentációit. Fő pozitívum itt, hogy hogy sok energiát képes hosszú időn át tárolni. További érv, hogy az előállítása és a felhasználása is rendkívül tisztán, környezetszennyezés nélkül oldható meg, és viszonylag kis vesztességgel alakítható oda- és vissza. Illetve a jó irányban történő haladást az is bizonyítja, hogy a fotovoltaikus erőművek száma bővülni fog idén és ezzel együtt jelentősen nőhet a 0,5 megawatt teljesítménynél kisebb naperőművek száma hazánkban.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

A Solar Decathlon nevű versenyen rendszeresen 20 különböző egyetem csapata vesz részt, amelyek teljes mértékben napenergiával működő házakat terveznek, írta a trendsderzukunft.de. A versenyre készülő csapatoknak 2 év felkészülési idejük van arra, hogy építészeti és energiatechnikai szempontból egyaránt olyan kiforrott épületet álmodjanak meg, amely a teljes energiaszükségletét napenergiából fedezi. Az idei Solar Decathlonon négy győztest hirdettek.

A negyedik helyet és az azzal járó 125 000 dolláros jutalmat a Smart Innovative Living Oasis (SILO) House és az azt megtervező Missouri Tudományos és Technológiai Egyetem nyerte el. A ház egyesíti magában a csúcstechnikát, az energiahatékonyságát és a hagyományos farmház-architektúrát. A legtöbb funkció kényelmesen okostelefonról a távolból vezérelhető és ellenőrizhető.

A harmadik helyet szerezték meg a Kaliforniai és a Denveri Egyetem hallgatói, akik a RISE nevű projektjükért 150 000 dolláros díjat kaptak. A RISE moduláris blokkokból áll, amelyek a rendelkezésre álló területhez és a lakók igényeihez igazíthatók. A rendkívül rugalmas házat mozgatható falak is jellemzik.

A második helyet és az azzal járó 225 000 dollárt a Marylandi Egyetem reACT házának ítélték oda. Az épület önellátó, kiváló fényviszonyokat kínál és még tápanyagokban gazdag élelmiszereket is termel. Ráadásul a reACT képes idővel a funkcióit teljesen a lakói szokásaihoz igazítani.

Az idei Solar Decathlon és a 300 000 dolláros fődíj nyertese a svájci NeighborHub lett, amely családi ház, de környezetbarát és akár a szomszédok közötti találkozók helyszínéül is szolgálhat. Az épület különösen a vízmenedzsment, a megújuló energiák, a biodiverzitás, az ökológiai anyagkiválasztás, az élelmiszerek, a hulladékgazdálkodás és a mobilitás területén emelkedik ki. A NeighborHub meghatározó lehet az emberi közösség számára és eközben hozzájárulhat a környezetbarát életstílus elterjesztéséhez.

A közel-keleti országban előtérbe kerül a napenergia és a megújuló energiák hasznosítása. 2021-ig a telepített megújuló energiás rendszerek összteljesítménye 5 gigawatt is lehet. Emellett már most 10 gigawatt érhető el vízenergiából. A projektekben fontos szerep jut az Európával való együttműködésnek. Osztrák cégek bevonásával most sikerült megvalósítani egy napelemparkot Rafszandzsánban. Az iráni kormány kilowattóránként 3200-8000 iráni riállal támogatja a fotovoltaikus energiatermelést. A támogatások időtartamát csak nemrég hosszabbították meg 5 évről 20 évre, miközben a díjak 10 év után 70 százalékra csökkennek le. Jafar Mohammadnejad Sigaroudi, az Iráni Állami Megújuló Energia Ügynökség (SUNA) munkatársa kijelentette, hogy a céljuk a környezet- és a klímavédelem mellett az, hogy munkahelyeket teremtsenek, valamint a hozzáadott érték növelése és az energiaellátás diverzifikációja. Az ország a belföldi áramszükségletét egyre erősebben megújuló energiákból akarja fedezni, írja az energiezukunft.eu.

A különleges gazdasági zónákban lévő városokban, ilyen például a Kermán tartományban található Rafszandzsán is, amelynek 150 000 lakosa van, külön adókedvezményekkel támogatják a megújuló energiával kapcsolatos befektetéseket. A tartományi kormányzó augusztus végén adott át egy 1,2 megawatt teljesítményű naperőműparkot, amelyet hat hónap alatt épített fel a KPV Solar osztrák csoport egy iráni leányvállalattal közösen. A befektetett összeg egymillió euró volt. A berendezéseket a Mehrabad Renewable Energy szerelte fel. Kermánban évente 330 napig süt a nap. Gerhard Rabensteiner, a KPV Solar ügyvezetője közölte, hogy 4-5 éves amortizációval számolnak. A naperőműpark által termelt áramot kilowattóránként 12 centért értékesítik.

Rabensteiner egyúttal bejelentette, hogy az ipari parkban a következő hónapokban további hat naperőműparkot építenek fel, amelyek teljesítménye egyenként 10 megawatt lesz. Amelyik vállalkozás vállalja a 10 évre való maradást, az mentesül a 25 százalékos társasági adó fizetése alól, emellett nem kell vámokat sem fizetnie. Ehhez jön még, hogy a befektetőknek biztosítják a vasúti kapcsolatot a Bandár Abbászban lévő konténerkikötőhöz.
Sigaroudi hangsúlyozta, hogy Irán az energiaforradalom területén is a tapasztalatcserére épít. A közel-keleti állam a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) alapítótagjának számít. A Berlini Műszaki Egyetem tudósai szakemberek képzésével és továbbképzésével támogatják Iránt a megújuló energiapiac kiépítésében. Továbbá épül az Iráni Zöld Energia Központ, a projektet a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium 2020-ig 1,5 millió euróval támogatja.

 A világ számos pontján rengeteg teret nyert a napelem és vannak országok, ahol például ez háttérbe szorította a megszokott energiatermelő berendezéseket és erőműveket. A magyar vevőket persze leginkább az érdekli, hogy mi a helyzet Magyarországon, mennyire érdemes itt befektetni és milyen előnyökkel jár ez.

Először is tisztázni kell, hogy Magyarország nagyon jó helyen van a napsugárzást tekintve. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, viszonylag nagyobb még a sugárzás a Dunántúlon illetve az Alföld déli vidékein. Legkevesebb besugárzásban a nyugati határszél és az Északi-középhegység térsége részesül. A besugárzás területi eloszlását két tényező határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felhőzet mennyisége. Hazánk területén (az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt) a felhőzet nagysága a besugárzás döntőbb tényezője. A Duna-Tisza közének déli fele 2000 óra fölötti évi napsütéssel, legkevésbé napos területeink pedig az Alpokalja és az ország észak-keleti régiója, 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.

Az sajnos senkit sem lep meg, hogy a magyar napelempiac le van maradva a nyugatitól, azonban keseredni nem kell, hiszen hazánk is jó úton halad. Nálunk a napelemes rendszerek túlnyomó részét a hálózatra tápláló rendszerek teszik ki. A szigetüzemű rendszerek száma elhanyagolható az összes telepített rendszer viszonylatában. A hálózatra visszatápláló napelemes rendszerekről pontos nyilvántartást vezetnek az áramszolgáltatók. Például az elmúlt 3 évben több mint kétszer annyi napelemes rendszert telepítettek és engedélyeztettek évről évre. A legtöbb hazai napelemes beruházás a fővárosban és annak vonzáskörzetében található. Ezt követi az Észak-Dunántúl és Dél-Dunántúl. Sőt, az elmúlt években a főváros vonzáskörzetében és Észak-Dunántúlon 70 %-os növekedés tapasztalható a telepített rendszerek átlagos mérete hullámzó trendet mutat. 2008-ban 3 kWp felett volt, 2009-ban 3 alá csökkent, majd a következő 3 évben felment egészen 6,5 kWp fölé. A tavalyi évben ez kicsit csökkent, de még mindig 6 kWp felett van. A kiserőművek, azaz az 50-500 kWp teljesítményű napelemes rendszerek mindössze az elmúlt három évben kezdtek terjedni. Hazánkban egyre több ilyen rendszer található, és számuk lassan bővülő tendenciát mutat.

Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy megéri-e a napelemet választani? A magyar háztartásoknak tisztán pénzügyi szempontból, bárminemű állami támogatás, pályázat nélkül is racionális döntés napelemes áramtermelésbe fektetni. 2013-ban Magyarországon a napelemes rendszerek megközelítőleg a hálózati árammal azonos áron voltak képesek áramot termelni. Természetesen 2017-ben a napelemek javára fordult az előny, hiszen ezzel még olcsóbban lehet áramot termelni.