Egyre több cég fejleszt ki elektromos meghajtású tehergépkocsikat. A Tesla és a Daimler után a Thor Trucks is bemutatta a saját modelljét. A Thor Trucks ET-One a vállalat első terméke. Dakota Semler, a Thor Trucks 25 éves vezérigazgatója azt remélte, hogy az elektromos kamionnal egy egész modellsorozat alapjait teremthetik meg és e sorozatban az ET-One veheti át a zászlóshajó szerepét. A vállalkozás később elektromos szállítóautókat és más járműveket is kínálni akar. Semler egy olyan modellcsaládot akar megalkotni, amelynek keretében az ügyfelek az egyes autókat egyénileg személyre szabhatják.

thor-et-one-electric-semi-trucks-1.jpg

Optikailag az ET-One a Tesla Semire hasonlít és ahhoz hasonlóan szintén teljes mértékben elektromos meghajtású. A maximális terhelhetőség körülbelül 36 tonna, ebben az esetben a hatótávolság legfeljebb 480 kilométer. A Thor Trucks az első prototípusokat jövőre szeretné elkészíteni, míg az új modellt 2019-ig akarja piacra dobni. Az ET-One vételára 150 000 dollár lehet, összehasonlításul: egy dízeles kamion 100 000-125 000 dollárba kerül. Az összes üzemeltetési költséget tekintve az ET-One nagyon is versenyképes termék. Az elektromos motorok karbantartási igényei és kiadásai jóval a dízelmotorok karbantartási költségei alatt vannak, írta a bloomberg.com. A vállalkozás tervei ambíciózusak. A csapatot jelenleg 17 munkatárs alkotja. Most a működéshez szükséges pénzt Semler biztosítja, ami nem esik nehezére, lévén a portfóliójába tartozik a Malibu Wine Safaris és számos ingatlancég is.

 

Az ötödik kontinensen üzembe helyezték az első olyan vasúti szerelvényt, amely teljesen napenergiával működik. Új-Dél-Walesben a Byron Bay Railroad Company egy dízelmotorkocsit újított fel és alakított át. A munka keretében a motorkocsi tetején napelemeket helyeztek el. Ezek összteljesítménye 6,5 kilowatt. Emellett további 30 kilowatt áramot biztosítanak a végállomáson felszerelt napelemek A két korábbi dízelmotor közül egyet lecseréltek egy 220 kilowattos elektromos motorra és az elegendő energiát biztosít a vonat összes rendszerének az üzemeltetéséhez. A másik dízelmotort meghagyták, de kizárólag vészhelyzetekben használják.

after-13-years-there-is-activity-on-the-byron-bay-train-line-with-the-launch-of-the-worlds-first-solar-train-e1513613185680.jpg

Amennyiben szükséges, úgy az eredetileg 1949-ben épített szerelvény, amely a felújított és egy másik motorkocsiból áll, a fűtőházban 20 perc alatt feltölthető. A vonat egy 2004-ben leállított, de azóta újra forgalomba helyezett, 3 kilométer hosszú vonalon közlekedik és Byron Bay, valamint a közeli strandon lévő szálloda között szállít utasokat. A pályán csak egyetlen rövid kanyar található. 100 utast szállítva a szerelvény egy oda- és visszaút során mindössze 4 kilowattot használ el. A 77 kilowattórás akkumulátor egy napra elegendő energiát biztosít. A motorkocsi átépítését az Elmofo nevű cég végezte. A szerelvény maximális sebessége 25 kilométer/óra, a 3 kilométer megtétele 7 percig tart. A jegy három ausztrál dollárba kerül.

 

 

A napelemeknek több fajtájuk is van, és attól függően, hogy mire is használják őket, több csoportra lehet osztani ezeket. A legelterjedtebbek közé tartoznak a monokristályos és a polikristályos fajták, amelyek bár ugyanúgy elektromos áramot állítanak elő, mégis ezt más-más módon teszik. A különbség a felépítésből adódik.

Az egykristályos, azaz mono típus egy folytonos rácsszerkezetű kristályt takar, amelyben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. A hibamentességből adódóan az egykristályoknak egyedülálló tulajdonságaik vannak, különösen elektromos, mechanikai és optikai szempontból. Az alapanyagát tekintve a felvezető iparban a legelterjedtebbnek a szilícium és kisebb részben a germánium egykristály nevezhető. A félvezető eszközök készítéséhez felhasznált kristályok általában egykristályos szerkezetűek. Ezen kristályok tulajdonságait a kristályrácsba beépített idegen atomok befolyásolhatják. Azért választják sokan ezeket, mert jelenleg ez a típusú napelem képes a legnagyobb hatásfokkal napenergiát villamos energiává alakítani. Ez elérheti a 17%-ot is, ami igen jónak tekinthető.

monokristalyos_polikristalyos_napelem.jpg

A másik igen ismert típus a polikristályos. Itt szintén több cellából felépülő napelemről van szó, azonban ahogy a neve is mutatja, itt nem egy, hanem több kristály alkotja a rendszert. Ez speciális öntési technikával készül. Gyártási technológiája hasonló a félvezetők gyártásához, mint a tranzisztorok, processzorok, memóriák. A polikristályos alapanyagot speciális, úgynevezett irányított lehűlési gradiensű öntési eljárással nyerik a tisztított szilíciumból. Magyarországon az egyik legelterjedtebb típusnak számítanak, még akkor is, amikor egyértelműen kisebb hatásfokkal működnek az egykristályosokkal összehasonlítva. A hatásfok nagyjából 13%.

És hogy melyik a jobb? Nos, a szakértők a hazai viszonyokat tekintve úgy tartják, hogy ezen az éghajlati övön semmi sem indokolja a monokristályos napelem alkalmazását. Gyakori érv az, hogy ha korlátozott hely áll rendelkezésre és teljes mértékben ki akarja az ember használni azt napelemes energiatermelésre, akkor monokristályosat kell alkalmazni. Ez az érv sem nyom sokat a latba, ugyanis monokristályos napelem esetén a fehér felület aránya nagyobb a napelem modulon, mert a napelem cella nem négyszögletű, mint a polikristályos esetében, hanem 8 szögletű. A magasabb hatásfok miatti felület csökkenés nem egyenesen arányos a monokristályos napelem esetében. Arról nem is beszélve, hogy szinte minden esetben a polikristályos napelem ára a kedvezőbb.

Az Amszterdamtól északra lévő middenmeeri centrum a jövőben 100 százalékban zöldenergia segítségével üzemel. A Microsoft szerződést kötött a Vattenfall céggel, amelynek lényege, hogy a szerverközpont ezentúl a Wieringermeerben lévő onshore szélerőműparkból kap majd áramot a következő 10 évben. A Vattenfall adatai alapján ez a legnagyobb ilyen jellegű szerződés, amelyet a vállalat a Microsofttal kötött. Jelentősen megkönnyítette a megállapodás megkötését, hogy a wieringermeeri szélerőműpark és a Middenmeer egymás szomszédságában van, így lehetőség van közvetlen áramellátásra. Wieringermeerben - a projekt jövőre kezdődő első szakaszában - a Vattenfall 50 új, nagy teljesítményű berendezést fog felépíteni. A 50 berendezés teljes teljesítménye 180 megawatt lesz és várhatóan 2019-től kezdődhet el az áramtermelés. A Microsoft szerverközpontja már 2015 óta működik, s az európai, a közel-keleti és az afrikai ügyfeleknek kínál felhőkörnyezeti szolgáltatásokat, írta az euwid-energie.de.

offshore_a_dutch_wind_farm_istock-586368468.jpg

Brian Janous, a Microsoft energiaügyekért felelős ügyvezetője kijelentette, hogy elkötelezték magukat amellett, hogy a jövőben több megújuló energiát használnak majd a számítógépcentrumaikban és ezáltal elősegítik ebben a szegmensben az új létesítmények építését. Azzal, hogy helyi projektekre összpontosítanak, hozzájárulhatnak a regionális gazdaság fejlődéséhez és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Ráadásul egy lépéssel közelebb kerülhetnek ahhoz a globális kötelezettségvállalásukhoz, hogy növelni tudják a Microsoft Cloud kapcsán a zöldenergia arányát. A Microsoft egyébként együttműködik a General Electric szakembereivel az írországi Tullahennelben (Kerry megye) létrehozandó szélerőműpark kapcsán. Ott szintén megújuló forrásból származó árammal biztosítanák a helyi felhőkörnyezeti szolgáltatások működését.

 

Nyolc másik vállalat és szervezet mellett többek között a Streetscootere kapta meg az idei Német Napenergia Díjat. A járművet a szállítási rendszerek kategóriában tüntették ki. Az Eurosolar szervezet szóvivőjének hivatalos indoklása az volt, hogy a Streetscooter átfogó módon megvalósította a környezetbarát városi logisztikát és egyúttal ébresztőt fújt az autóiparnak. Az Eurosolar nevű megújuló energia egyesület minden évben kitünteti azokat az úttörő vállalkozásokat, amelyek gyorsabbá, olcsóbbá és teljesebbé teszik az energiaforradalma írta a welt.de. Az idei díjazottak között volt az Aldi Süd diszkont áruházlánc, mert átfogó módon használja a napenergiát; a dortmundi székhelyű Prokoni Barátok nevű egyesület, mert lehetővé teszi a polgároknak a megújuló energiák alkalmazását és Heidelberg városa, mert úttörőnek számít azoknak a projekteknek a területén, amelyek keretében a helyben termelt áramot felkínálják a lakás- és üzletbérlőknek.

urn-newsml-dpa-com-20090101-171014-99-446293-large-4-3.jpg

A vízellátó cég még soha nem fektetett be ennyi pénzt hasonló programba. A Scottish Water Horizons, amely a Scottish Water 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, Skócia Speyside régiójában valósította meg az eddigi legnagyobb napenergia-beruházását, amely 1,2 millió fontba került. Az összegért cserébe összesen 4800 fotovoltaikus panelt szereltek fel két ivóvízkút közelében. Az új létesítmény évente egy gigawattóra áramot termel és ezáltal 437 tonnával csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás, írta a euwid-energie.de. A megtermelt áram egyébként az ivóvízkutak éves áramszükségletének több mint egyötödét fedezi és ráadásul a szivattyúk működéséhez szükséges áramot is biztosítja, így a víz eljuthat a közeli Badentinanban található víztisztító telephez. A további megtakarításokkal az ügyfelek csökkenthetik a vízszámlájukat.

dkfkydkw4aaykbb.jpg

A 22. Nemzetközi Passzívház-konferencia fő üzenete az lesz, hogy megéri ilyen épületeket tervezni és építeni. Az eseményt jövő március 9-én és 10-én rendezik meg a bajor városban. Különösen a nagyvárosokban folyamatosan nőnek a bérleti díjak. Ilyen szempontból Németországon belül München, Frankfurt am Main és Stuttgart a legdrágább települések közé tartoznak. Emellett az újonnan épített otthonok árai is folyamatosan emelkednek. A közösségek eközben amiatt panaszkodnak, hogy hiányoznak a megfizethető lakóterek. Éppen ezért - a klímavédelmi célokat figyelembe véve - a városok és a közösségek azon kihívás előtt állnak, hogy megfizethető és energiahatékony épületeket kell megvalósítaniuk. Ez egyaránt érvényes az újonnan épített és a felújított ingatlanokra.

A hatékonyság és a gazdaságosság ötvözése nem véletlenül áll a 22. Nemzetközi Passzívház-konferencia középpontjában. A passzívház-szabvány már ma is megfelel a Nearly Zero Energy Building (NZEB) követelményeinek. Az NZEB az Európai Unióban 2020-tól minden újonnan épített házra vonatkozik, míg 2018-tól az összes új nyilvános épületre.

Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadi Passzívház Intézet alapítója és vezetője úgy vélte, hogy az energiahatékony alkotóelemek tekintetében komoly előrelépés történt a területen. A három rétegű üvegekkel ellátott ablakok például már csak alig kerülnek többe, mint a hagyományos nyílászárók. Ez a fejlődés minden más olyan terméknél is megfigyelhető, amely meghatározó a passzívház létrehozása szempontjából. A konferencián több ezer projekt tapasztalatait fogják összegezni.

building-419204_960_720.jpg

Bajorországban több program is támogatja az energiahatékony építést és felújítást. Rudolf Escheu, a bajor gazdasági minisztérium megújuló energiákért és energiahatékonyságért felelős részlegvezetője közölte, hogy a szaktárca a 10 000 házas projektjével támogatja az energiahatékony és a jövő kihívásainak megfelelő új épületek építését és a régiek felújítását. A tartomány emellett már 2011-ben hozott egy olyan döntést, hogy alapvetően minden újonnan épített, nem állami és nem lakás célú épületet a passzívház-szabvány szerint kell elkészíteni.
A legérdekesebb müncheni passzívház-programok között van a 138 lakásos wagnisART, amelyet a jövőbeli lakókkal közösen alakítottak ki, valamint 25 lakást hoztak létre passzívházakban a Gertrud Grunow utcában. A Passzívház Intézet projektadatbázisa számos bejegyzést tartalmaz helyi épületekről is és a www.passivhausprojekte.de oldalon érhető el.